Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár VIII. kötet (Budapest, 1915)

Ma gát y oi/i Döntvénytár. 109 Kzeknélfogva és tekintettel arra, hogy az elsőrendű alperes nem is állította azt, hogy a balesetet elhárílhatlan esemény (vis maior), vagy egy harmadik személynek elhárílhatlan cselekménye okozta; másrészt minthogy a szakértők véleménye szerint a felperes sérült gyermekei a baleset alkalmával szenvedett sérüléseik következtében munka- és keresőképességüknek egy részét elvesztették és így károsodásuk nyilvánvaló: a másodbíróság ítéletének megváltoztatásával az elsőbíróságnak az elsőrendű alperes kártérítési kölelezettségét megállapító rendelkezését kellelt helybenhagyni. = V. ö. Magánjogi Dtár IV. 32. sz.; Dtár IV. f. II. 79. sz. 85. Nem mentesíti a vasútat a kártérítés alól az a körülmény, hogy a sérült, aki a kocsik kapcsolását végezte, nem volt a vasút alkalmazottja. (Kúria 1914. február 18. 1841/1913. P. sz. VI. p. t.) A kir. Kúria: A másodbíróság ítéletét helybenhagyja. Indokok: Az e részben nem vitás tényállás szerint a felperes íérjét: K. L.-t az alperes tulajdonáttevő s az alperes üzemében működésbe hozott vasúti gőzmozdony akkor gázolta el, amikor K. L. a vasúti kocsikat a mozdonyhoz kapcsolta; helyes tehát a másodbíróságnak az 1874. évi XVIII. t.-c.-re alapított az az álláspontja, hogy a K. L. halálából a felperesre hárult kárért az alperes felelős, hacsak az idézett törvényben meghatározott mentesítő körülmények valamelyikének fennforgását nem bizonyítja. Az alperes nem is állította, hogy a balesetet erőhatalom (vis maior), vagy harmadik személynek elháríthatlan cselekménye okozta, az pedig, hogy a balesetet az elhalt K. L.-nak saját hibája okozta: bizonyítottnak nem vehető. Az a körülmény ugyanis, hogy K. L. nem volt az alperes alkalmazottja és a kocsik kapcsolását mégis végezte: a K. L. hibájául fel nem róható, mert a baleset az alperes üzemében történvén, az alperes a balesetből származott károkért akkor is felelős, ha az elhalt K. L. nem volt az alperes alkalmazottja. Nem róhaló lel a K. L. hibájául az sem, hogy ő a kocsikapcsolást a kocsik és a mozdony közé állva akkor végezte, amikor a mozdony és a kocsik még mozgásban voltak, mert a kihallgatott T. Gy. tanú vallomása szerint a mozdony és a kocsik