Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár VIII. kötet (Budapest, 1915)

ÍM Magánjogi Döntvénytár. 73. / A törvénytelen gyermek eltartása iránti perben esetenkint meg kell állapítani a gyermek munka- és keresőképessége elérésének korát, függetlenül az 1901 : XXI. és az 1907 : XIX. t.-c. szabályaitól. — //. Az, hogy a gyermek mikor éri el munkaés keresőképességét: ténykérdés. (Kúria 1913. december 29. G. 164. sz. a.) A kir. Kúria felülvizsgálati tanácsa: A felperest felülvizsgálati kérelmével elutasítja. Indokok: Az állandó bírói gyakorlat szerint a törvénytelen gyermek munka- és keresetképessége elérésének időpontját a bíróság minden egyes esetben a fennforgó körülmények figyelembevételével önállóan állapítja meg. A fellebbezési bíróság megállapítotla, hogy a felperes kiskorú gyermeke az anya társadalmi állásának megfelelően, rendes körülmények közt 14 éves korában már keresetképessé válik. Az állandó bírói gyakorlat szerint pedig az a kérdés, hogy valamely gyermek milyen éleikor elérése mellett válik munka- és keresetképessé, ténykérdésre vonatkozik s az eziránti bírói megállapítás sikeres felülvizsgálat alá csak a tényállásnak valamely jogszabály megsértésével való megállapítása esetében volna vonható, de a felperes ilyen irányban a tárgyalási jegyzőkönyvből vagy mellékleteiből kivehető jogszabálysértést fel nem hozott. Az a bírói gyakorlat pedig, amely szerint a gyermek munkaés keresetképessége elérésének időpontja esetenkint a bíróság által állapítandó meg, esetleg pedig továbbra, sőt a gyermek élete lartamára is kiterjeszthető és hogy az eziránti kérdés ténykérdésre vonatkozik, a segélyre szoruló hét éven felüli gyermekek gondozásáról szóló 1901. évi XXI. t.-c. és az ipari és kereskedelmi alkalmazottak betegség és baleset esetére való biztosításáról szóló 1907. évi XIX. t.-c. életbelépte után is fennmaradt és ezt az állandó bírói gyakorlatot nem befolyásolja az, hogy az állam az idézett és különleges viszonyokat szabályozó törvényekben a közsegélyre szoruló hét éven felüli gyermekek gondozását a 15 éves életkorig, a betegség és baleset esetére biztosított ipari és kereskedelmi alkalmazottak hátrahagyott gyermekei járadékigényét pedig ezek IG-ik életévük betöltéséig határozta meg, mert a házasságon kívül nemzett gyermek atyjának tartási kötelezettsége