Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár VIII. kötet (Budapest, 1915)
Magánjogi Dönlvénylár. 9] fogva az említett zálogjog eme szerződéses kötelein biztosítására is szolgálván, mely az előadottak szerint az örökhagyó halálával meg nem szűnt: az alperes által a jelzálogul szolgáló ingatlan árverési vételárára felszámított tartásdíj, s illetőleg a lejárandó tartásdíjak biztosítására felszámítolt összeg a kielégítési sorrenditől nem mellőzhető, miért is felperest mind a két alsóbírósági ítélet megváltoztatása mellet! keresetével elutasítani kellelt. 70. /. Az egyedileg meghatározott dologra vonatkozóan rendelt hagyományozás hatályát veszti, ha az örökhagyó a hagyományozott dolgot még életében elidegeníti. — //. A hagyomány nem válik azonban hatálytalanná azáltal, hogy a hagyományozott házra nézve az örökhagyó kisajátítási egyességet kötni kényszerült. (Kúria: 1914 január 27. 3126/1913. P. sz. I. p. t.) A kir. Kúria: Mindkét alsóbíróság ítéletét részben akként változtatja meg, hogy megállapítja, miként a hagyatéki leltár 168. lolyószáma alatt felveit 5000 K. és ennek 1908. évi március 25-ik napjától számított betéti kamatai, valamint a hagyatéki leltár 166. íoiyószáma alatt összeírt hat darab 60,000 K névértékű záloglevél és ezeknek 1908. évi május hó 1-ső napjától esedékes szelvényei végrendeleti örökösödés címén 0. M. felperest illetik meg. Indokok - Az 0. M. felperes által folyamatba tett perben helyesen állapították meg ugyan az alsóbíróságok azt a ténykörülményt, hogy örökhagyó a végrendelet 1. pontja éneimében 0. M. felperesnek hagyományozott körúti házát a végrendelet alkotása utáni időben a székesfővárosi közmunkák tanácsával kötött kisajátítási egyességgel még életében elidegenítette; ámde ez az elidegenítés nem minősíthető az örökhagyó akaratából folyó önkéntes eladásnak. Ugyanis a kérdéses körúti házra a kisajálítási jog a a székesfővárosi közmunkatanács javára jegyeztetett fel; ebből a tényből pedig okszerűen következtethető, hogy örökhagyót akkor, amidőn ezt a házat a közte és a kisajátító székesfővárosi közmunkatanács közt kötött kisajátítási egyesség alapján kisajátítás jogcímén a kölcsönösen 112,000 K-ban megállapított kártalanítási ár kifizetése ellenében a kisajátító tulajdonába álbocsájtotta,