Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár VIII. kötet (Budapest, 1915)

82 Magánjogi Döntvénytár. könyvi hatósághoz közvetlenül benyújtható kérvény alapján meg nem szerezhetné. Ily irányú intézkedés az esetleg előterjesztett kereseii kérelem alapján a dolog természetéhez képest a vélelszerződés létrejöttének a megállapílása esetén az ítéletbe is felveendő. Ezek alapján a rendelkezés szerint kellett határozni. * ¥ = A Dtár régi folyam XIII. 4ü. sz. elszigetelten álló ellentéles halározailal szemben állandó gyakorlat: Dtár r. í. VII. K(i. ; XIII. Síi.; új folyam I. bU; HL folyam XII. SS. 63. Az elővásárlás jogát adásvételi szerződésen kívül is érvényesen ki lehet kötni bármely harmadik személy javára. (Kúria 1914 január 14. 2489/1913. P. sz. IX. p. t.) A kir. Kúria: Mindkét alsóbíróság ítéletét megváltoztatja. indokok: A kir. Kúria bizonyítva látja, hogy a felperes, amikor az elsőrendű alperessel a peres ingatlanokra nézve szerződést kötött, tudomással bírt arról, hogy az elsőrendű alperes ugyanazon ingatlanokra nézve a másod- és harmadrendű alperesek javára már korábban elővásárlási jogot biztosított. Ehhez képest a leiperessel szemben az elővásárlási jog csak abban az esetben nem volna sikerrel érvényesíthető, ha felperes ennek tudta nélkül jóhiszeműen szerezte volna meg a peres ingatlanokat. Minthogy azonban ez a körülmény a fentiek szerint ki van zárva: a felperes nincs jogosítva a másod- és harmadrendű alperesek elővásárlási jogával szemben a kereseti ingatlanok tulajdonjogát igényelni. Felperesnek az az érvelése sem bír súllyal, hogy az elővásárlási jog csupán az eladó részére és csak az adásvételi jogügylettel kapcsolatban volna sikerrel kiköthető; mert nincs jogszabály, amely tiltaná, hogy ily jog harmadik személy javára az adásvételi szerződés keretén kívül is érvényesen kiköthető nem lenne azon általános jogszabály alapján, hogy ki-ki vagyonával a törvény korlátain belül szabadon rendelkezik. ¥ ¥ — Azonos Mjogi Dtár VII. 87., 191.