Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár VIII. kötet (Budapest, 1915)

Magánjogi Döntvénytár. 75 r>s. Érvénytelen az ügyvédi jutalomdíj kikötése, ha az ügyvéd a felet az előreláthatóan felmerülendő ügyvédi tevékenység mérvére nézve megtévesztette. (Kúria 1914 január 22. 1349/1913. I'. sz. V. p. t.) A pozsonyi kir. tábla: Az alperest annak tűrésére kötelezi, hogy a felperes az alperes javára 2400 K-ig bekebelezett zálogjognak törlését kérelmezhesse. Indokok: A kir. tábla a per adataiból arra a következtetésre jutott, hogy a felperes nem szabad elhatározásából vállalt kötelezettséget a 2400 K ügyvédi díj megfizetésére, hanem ezen okiratot csak tévedésében s félelmében írta alá. Az alperes a felperes tévedését, félelmét és tudatlanságát felhasználva, állíttatta ki vele a képviselet körében kifejtendő tevékenységgel semmi arányban nem álló magas összegről a díj levelet, miért is ez a kötelezettségvállalás jogi érvénnyel nem bír. (1913 jan. 7. 2524/912. sz.) A kir. Kúria: A másodbíróság ítéletét helybenhagyja. Indokok: A kir. Kúria a másodbíróság ítéletében helyesen (elhozott perbeli adatokkal, úgy H. J. tanúnak azzal a vallomásával, mely szerint alperes a tanúnak és felperes férjének is azt mondta, hogy felperes nagy bajba került, lopást, csalást, okirathamisítást követeit el és ezért ellene számosan feljelentést tesz nek, de alperes mint ügyvéd, rendbe fogja a dolgot hozni, a S. E. T. 64. és 215. §-ai alapján mindezeket mérlegelve, azl látja bizonyítva, hogy alperes felhasználva íelperes járatlanságát és az ellene telt és tehető feljelentések következményeitől való félelmét, felperest a védelem körül előreláthatóan felmerülendő ügyvédi tevékenység mérve, valamint az azért előreláthatóan kiérdemelhető jutalomdíj nagysága tekintetében megtévesztette és felperest csak eme megtévesztés hatása alatt bírta rá az üggyel arányban nem álló magas összegről — 2400 K — szóló díjlevél kiállítására s arra, hogy telekkönyvi biztosítást is engedjen a kikötött jutalomdíjra vonatkozólag. Minthogy pedig az egyik szerződő fél részéről történt szándékos megtévesztés útján kötött jogügyletet a megtévesztett fél, mint eredetileg érvénytelent megtámadhatja: a másodbíróság a törölni kért zálogjog bekebelezése alapjául szolgáló jogügyletet s következésképen a zálogjog bekebelezését is helyesen mondotta ki érvénytelennek.