Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár VIII. kötet (Budapest, 1915)

Magánjogi Döntvénytár. hogy ezen bi rí okok területe a vízig terjedt, mert ellenesetben a terület más térképszámot nyert volna s így az ingatlanok parti birtokok voltak; az 1885: XXIII. t.-c. 4. §-a szerint pedig a vizek partja és medre a parti birtokos tulajdona s a parti birtoknak elválaszthatatlan alkatrésze; s mert a szakértők által következtetett sáv megléte is csak azt bizonyítaná, hogy a sáv és a víz közt volt terület is hasznavehetetlen terület volt, s ez arra szolgált, hogy a víz által fenyegetett partbirtokosok birtokának védelme legyen, nehogy a víz a kiosztott úrbéri birtokot közvetlenül mossa és területileg kevesbítse, nem pedig arra, hogy az ürbéresek összességének esetleg legelőül maradjon; a haszonvétlen terület megléte pedig egymagában a partbirtoki minőséget meg nem szünteti, nem különösen akkor, midőn az a terület külön térképi számmal nem bír. (1912 október 15. 2009/1912. sz.) A kir. Kúria: A másodbíróság ítéletét indokaiból helybenhagyja. ¥ ¥ = V. ö. Dtár III. f. V. 111. sz. 44. Minthogy az általános bányatörvény 140. §-a szerint az ingó dolog jogi minőségével bíró bányarészvényekátruházására vonatkozó ügyek az 1871. évi XXXI. t.-c 21. §-ában felemlítve nincsenek, az átruházásból folyóan a szerződő felek között keletkezett peres kérdések eldöntése nem a bánya-, hanem a rendes polgári bíróságok hatáskörébe tartozik. (Kúria 1913 november 18. 798. P. sz. V. p. I.) A kir. Kúria: Mindkél alsóbíróság ítéletét az ítéleteket megelőző eljárással együtt megsemmisíti. indokok: A törvényszékeknek mint bányabíróságoknak hatáskörébe kizárólag csupán azok az ügyek tartoznak, amelyeket az 1871: XXXI. t.-c. 21. §-a egyenkint felsorol és ugyanazon t.-c. 22. §-a szerint minden más polgári ügy, melyben addig a bányabíróságok járlak el, a rendes polgári bíróságok hatáskörébe tartozik. Ehhez képest a bányabíroságok mint külön ügybíróságok