Gottl Ágost (szerk.): Magánjogi döntvénytár VII. kötet (Budapest, 1914)

IV Taríalommutató. egy felüljárót készíttetett, és ezáltal lehetségessé tette, hogy a közle­kedés a pályatesten át most minden időben szabadon gyakorolható, hololt azelőtt a vonatok sürü közlekedése és a pályaudvaron eszközölt tolatások miatt a napnak minden szakában gyakran és hosszabb időn át akadályozva volt és igy kétségtelen, hogy az ut csekély meghosz­szabbitásával okozott időtöbblet az átkelés szabaddá tételével teljes ki­egyenlítést nyert: a tulajdonosoknak a megmaradt földjeik megmunká­lásánál több költség nem okoztatván, az e czimen támasztott kártala­nítási követelésnek nincs helye .„, _ .„. 138 94.1. Az 1881. évi XLI. tcz. 57. §-a nem zárja ki azt, hogy a felebbe­zési határidőt véletlenül elmulasztó fél igazolással élhessen, az igazolás tárgyában való eljárás és az abban hozott végzés ellen használható jogorvoslat tekintetében pedig az 1881 : L1X. tcz. erre vonatkozó szabá­lyai alkalmazandók. — II. Maga az a körülmény, hogy a kisajátítás alá kerülő ingatlan a kataszteri felvételekben beltelek elnevezése alatt szerepel, a kártalanítási ár megállapítására nem irányadó, hanem az a kérdés, hogy a lelek valóban olyan-e, mely mint a város fejlődési irá­nyában fekvő, épitő-teleknek vagy ipari czélokra alkalmasnak minősí­tendő, a fenforgó viszonyok és körülmények figyelembe vételével íté­lendő meg ._. „ „ _ ._. .... „.. .... 139 95. Az ingatlanbeli különös tulajdonságok érlékemelő hatásának mérve a hasonló tulajdonságú ingatlanok forgalmi árának nagyságában jut kifeje­zésre. Ellenben a jövőben bekövetkezhető változások utján előállható nagyobb jövedelmezőség vagy esetleg beállható értékcsökkenés nem eshet a kisajátítást szenvedett előnyére, illetve hátrányára 141 151. A kisajátított ingatlanon a megengedett birtokbavétel időpontjától kezdve a tulajdonos rendelkezése megszűnik, amiből nyilvánvaló, hogy a tulaj­donos az ezen időpont után a kisajátítóit ingatlanon tett befekteté­sének megtérítését nem követelheti „ ... _ .... _ 225 Iskola tulajdonjoga. 24. Abból, hogy valamely iskola az 1868. évi XXXVIII. tcz. hatálybalépte előtt községi iskolának neveztetett, nem lehet következtetést vonni arra, hogy az a politikai község és nem a canonica visilatióból iskola­fentartónak kitűnő egyházközség tulajdona .... _ .... „ _ 43 Határőrvidéki nevelési és közművelődési alap tulajdonjoga. 17. A polgárosított határőrvidéken fennállolt nevelési és közművelődési alap az 1873: XXVII. tezikk 2. §-ának c) pontja szerint a község rendelkezése alá jutván: a «ncmzeti iskola» elnevezés alatt szerepelt iskola nem a felekezet, hanem a község tulajdonát képezi „ 22 Tulajdonközösség megszüntetése. UN. Két külön telekkönyvi jószáglest tekintetében a vagyonközösségnek megszüntetésére irányuló kérelem voltaképpen nem vehető másnak, mint nyilvánkönyvi állás helyesbítésének _ „ .„ .... 174 135. A tulajdonközösség megszüntetését nem akadályozza az, hogy a tulajdonos­társak egyszersmind házastársak és hogy a házassági kötelék közöttük felbontva nincs „ ._. _ ._ __ „ .... 192 142. Az özvegyi jog, mint bizonytalan tartamú jog, az ingatlan értékesíté­sére kétségtelenül hátrányos befolyást gyakorol. Ha az ingatlan az özvegyi jog épségben tartása melleit, valódi értékben el nem adható, az ingat-

Next

/
Oldalképek
Tartalom