Gottl Ágost (szerk.): Magánjogi döntvénytár VII. kötet (Budapest, 1914)
14 Magánjogi Döntvénytár. épületek vannak és per tárgyát nem képezi s amely terület a leszállított kereseti kérelem szerint követelt területnél nagyobb értéket képviselvén, ezáltal az ügy felülvizsgáihatóvá vált. Azáltal, hogy a másodbiróság a leszállított kereseti kérelmen tul terjeszkedett, az alperesek hátrányára az 1868: LIV- tcz. 248. §-ában s az 1881 : LIX. tcz. 39. §-ának a) pontjában előirt perjogi lényeges szabályt sértette meg, miért is ítéletét megsemmisíteni s a rendelkező rész értelmében ujabb szabályszerű határozathozatalra utasítani kellelt. = Rendes perben a felek birói egyezséget ügyvédi képviselet nélkül is köthetnek a pertárnok előtt. Dlár uj í. XX. 71., uj f. XXXVIII. 110. 10. Alkereset beadásának a végirat beadására megszabott határidő első felében is helye van. (Curia 1912 deczember 3. 2643/912. sz. a. í. p. t.) A kir. Curia: A másodbiróság végzését helybenhagyja. Indokok: A perrendtartás 188. §-a szerint a peres fél a főügy folyama alatt, minden közelebbi megkülönböztetés nélkül azon perirat beadására meghatározott határidő első felében adhatja be alkeresetét, amely periratban a közösnek állitolt okiratot használni akarja; következőleg tiltó rendelkezés hiányában alkereset beadásának a végirat beadására megszabott haláridő első felében is helye van. * ¥ — A bpesti kir. tábla szerint a végirat benyújtása után alkeresetnek nincs helye, ha az nem a végiratban, hanem egy korábbi periratban felhozott ténykörülmény megerőtlenitésére szolgál. Dlár III. f. XXVII. 220. 11. /. A bányabiróságok hatásköre alá tartozó perekben azon eljárási szabályok követendők, amelyek az ideiglenes törvénykezési szabályok megalkotása idején a magyar államnak azon a területén, amelyre nézve ezek a törvénykezési szabályok megalkottattak, hatályban voltak. Ehhez képest a bányabirósá-