Gottl Ágost (szerk.): Magánjogi döntvénytár VII. kötet (Budapest, 1914)
Tartalommulató. XXX VII Lap Perfeljegyzés. 79. A hagyatéki tárgyalási jegyzőkönyvvel igazolt örökösök az örökhagyóval szemben érvényesített tulajdonjog-bejegyzést támadó törlési keresetük alapján a per feljegyzését kérni jogosultak „ .... „ . _ . 120 150. Az oly kereset, mely nem az előbbi nyilvánkönyvi állapot helyreállítására, hanem a felperesek érvényes örökösödési jogának megállapítására és ennek folyományaként az alperesek tulajdonjogának törlése mellett, saját tulajdonjogának bekebelezésére irányul, perfeljegyzés tárgyát nem képezheti . ... „ .. . „ .... 222 182. Tulajdonjog megítélése iránti per feljegyzésének nincs helye ._. 284 196. Az oly kereset, melyben a felperes a telekkönyvön kivül korábban szerzett tulajdonjoga alapján kívánja a volt és jelenlegi telekkönyvi tulajdonost s a jelzálogos hitelezőt a zálogjog törlésének tűrésére kötelezni, mint nem az előbbi telekkönyvi állapot helyreállítására, hanem kizáróan uj jog szerzésére irányuló, perfeljegyzés tárgya nem lehet ... „ 311 Törlési pe?\ 77. Olyan kérelem, melynél fogva alperesek első sorban törlési engedély kiadására volnának kötelezendők és csak ennek elmulasztása esetében köteleztetnének annak eltűrésére, hogy felperesek a zálogjog kitörlésének bekebelezését az Ítélet alapján a telekkönyvi hatóságnál kérvényezés utján eszközölhessék ki, telekkönyvi törlés iránti perekben már azért sem foghat helyet, mert annak az előfeltételnek a bekövetkezése, hogy a törlési engedély ki nem adatott, a telekkönyvi rendelet értelmében a telekkönyvi hatóságnál kérvény utján nem igazolható.,. 118 Birtokrendezés. 157. A 10 1909. számú I. M. rendeletnek 1909. évi május hó 1-én történt életbelépésekor folyamatban levő azokban a birtokrendező ügyekben, amelyekben az eljárást megengedő határozat már jogerőre emelkedett, a 40/1909. számú I. M. R. 16. §-ának utolsó bekezdése és 20. §-ának utolsó bekezdése alkalmazást nem nyer; kövelkezéskép a munkálattól bármi okból elmozdított működő mérnök esetleges dijainak megállapítását a korábbi jogszabályok szerint nem a birtokrendező ügy keretében, hanem csakis külön peruton, jelesül közpolgári peres eljárás utján