Gottl Ágost (szerk.): Magánjogi döntvénytár VII. kötet (Budapest, 1914)

XXVHI Tarialommutató. Lap vényes örökös is mint adós kötelesrészének érvényesítéséről hitele­zőjének kijátszása végett mond le _. .... 85 69. Aki örökrészére nézve az egész hagyatékra vonatkozó, testvérével együttes utóörökösi minőség jogerős megállapításával kielégítést nyert: kötelesrészéről lemondottnak tekintendő _ 103 70. Leszármazók és ezek családtagjainak megajándékozása esetében a meg­ajándékozottak részéről a sortartás kifogása sikerrel nem érvényesít­hető, hanem a kedvezményezettek a szükségörökössel szemben a köteles­rész tekintetében kedvezményeik arányában külön-külön és nem egyetem­legesen felelnek, még pedig olyan formán, hogy a törvényes öröklési kapcsolatban nem álló kedvezményezett a neki juttatott kedvezméay egész értékével, a törvényes öröklésre jogosított pedig csak a törvényes örökrészét fölülhaladó kedvezmény arányában felelős .... ... 104 102. A kötelesrész érvénytelenítésére vonatkozó jog az arra különben jogosí­tottnak olyan személyes természetű igénye, hogy azt a jogosultnak hitelezője csak akkor érvényesítheti, ha a jogosult ebbe beleegyezett, vagy ezt a jogosultságát már maga is érvényesíteni kívánta, végül ha akár az örökhagyó, akár a kötelesrészre jogosult részéről a hitelezők kijátszására irányuló szándék és eljárás esete megállapítható. Ez utóbbi eset forog fenn, ha a szülő, noha tetemes vagyont hagyott hátra, egyik gyermekének semmit sem hagyott, de többi gyermekének kötelességévé tette, hogy e lestvérükről gondoskodjanak _ _ 154 147.111. A két szülő után követelt kötelesrész kiszámításánál a két szülő vagyona nem együtlesen, hanem külön veendő a kötelesrész szempont­jából figyelembe _ _ _ .... _ 213 187. A kötelesrészért az örökösök felelnek, a hagyományosok pedig csak kivételesen annyiban tehetők felelőssé, amennyiben a hagyaték annyira meg lett terhelve hagyományokkal, hogy az örökösöknek juttatott vagyon­értékből a kötelesrész ki nem kerül _ 294 Betudás. 147.1. Az egyik a szülőtől előre kapott érték nem számitható be a másik szülő után járó kötelesrészbe. — II. A szülők által előre kiadott értékek mindkettőjük által egyenlő arányban adotlaknak tekintendők 213 154. A kötelesrész követeléséhez való jog csak az örökhagyó halálával nyílik meg; és igy bármily régen kapta is az örökös azokat a vagyontárgyakat, melyekre elbirtoklást vitat, azoknak, mint előre kapott értékeknek a kölelesrész alapjául szolgáló vagyonba való fölvételéi mellőzni nem lehet 230 222. A szülő, illetve nagyszülő részéről a leszármazónak visszteher nélkül adott érték a leszármazó kötelesrészének megállapításánál számításba veendő és a leszármazónak betudandó .... „. 360 Örökösnek adott meghagyás. 54. Ha a végrendeleti örökös a végrendeletben neki hagyott örökséget elfogadta, az örökhagyónak a végrendeletben foglalt meghagyását telje­síteni tartozik, amennyiben a meghagyás teljesítése nem lehetetlen, vagy a jó erkölcsökbe nem ütközik s utólag az örökség elfogadása után a végrendeleti örökös nem védekezhetik azzal, hogy az örökség értéke kevesebb, mint amenn\i értékű a meghagyás (sírbolt és emlékkő) teljesítése, mert e lekinlétben az örökség elfogadásakor tartozott nyilat­kozni . J - , ~, „ „ .... 83

Next

/
Oldalképek
Tartalom