Gottl Ágost (szerk.): Magánjogi döntvénytár VII. kötet (Budapest, 1914)

256 Magánjogi Döntvény 1 ár. abban az eseiben, ha a felperes az alkalmazlatási ideje alatt az órák és a tényleg munkában töltött idő szerint díjazott munkások részére megállapított rendes munkaidőn felül is dolgozik, ezért neki a havi átalánymunkabéren felül még egyéb díjazás is jár. Ily megállapodás hiányában pedig az alkalmaztatási idő, azaz két éven át állítólag teljesített túlórai munkadíj czimén felszámított és keresetileg érvényesített többletórai díjazást a felperes követelni jogosítva nem lévén, a felperest keresetével elutasítani kellett. A budapesti kir. tábla: Az elsőbiróság ítéletét helybenhagyja. Indokok: Az elsőbiróság Ítéletét a kir. tábla helybenhagyta indokai alapján és azért, mert az 1884. évi XVII. tcz. 140. §-a alapján Budapest székesfőváros területére a kőművesmunkával foglalkozó munkaadók és segédszemélyzetük munkarendje iránt alkotott s 684/1902. kgy. sz. a. kibocsátott szabályrendelet intézkedései a javadalmazás tekintetében nem lehelnek irányadók a kir. m. tud. egyetem és felperes közt fennálló szolgálati viszonyra, melynek alapján felperes mint havifizetéssel ellátott kőmüvespallér alkalmaztatott; következőleg az elsőbiróság a czélra nem vezető bizonyítást helyesen mellőzte A kir. Curia: A másodbiróság itéleiét indokolásánál fogva annyival is inkább helybenhagyja, mert az a körülmény, hogy a keresetben telvett túlórázás czimén szolgálatának egész tartama alatt a felperes az alperes irányában követeléssel sohasem állott elő, nyilvánvalóan azt mutatja, hogy a jelzett czimén felperes maga sem tartotta magát igényjogosultnak. 168. A járadék-hozomány ugy tekintetik, mintha a férj a járadéknak, mint évi kamatnak a tőkéjét kapta volna hozományul, de a tökét a hozomány adója visszatartotta. Eszerint a járadékhozomány a házastársak közötti viszonylatban a visszatartottnak tekintendő hozományi tőke kamatával, vagyis a hozomány hasznával azonos megítélés alá esik. (Curia 1913 június 18. 554/913. sz. a.) = V. 5 Magánj. Dtár VI. 53. sz. esettel.