Gottl Ágost (szerk.): Magánjogi döntvénytár VII. kötet (Budapest, 1914)

•202 Magánjogi Döntvénytár. tén megváltoztatja, s erre vonatkozólag az elsőbiróságnak a másod­rendű alperes elmarasztalását tárgyazó Ítéletét hagyja helyben oly értelemben hogy a másodrendű alperes a letétbe helyezést a budapesti IV. ker. járásbíróságnál, mint hagyatéki bíróságnál tartozik teljesíteni. Indokok: A perbeli tényállás szerint Kossuth Lajosnak azok a levelei, melyeket I. Dánielhez intézett, utóbbinak Nyíregy­házán 1891. évi november 2-án történt elhalálozása idejében annak budapesti lakásán voltak elhelyezve, ahonnét azok T. Kál­mánnak az országgyűlési függetlenségi párt megbízásából és a felperes közbejöttével tett intézkedése folytán, anélkül azonban, hogy ezáltal a levelek tulajdonjogának kérdése bármiképp is érin­tetett volna, H. I. volt országgyűlési képviselőnek lakására vitettek avégből, hogy miután Kossuth Lajos őt bízta meg drataim az emigráczióbób czimü müvének sajtó alá rendezésével, azokat erre a meghatározott czélra felhasználhassa. H. I. elhalálozása után annak hagyatéka özvegyére, előbb férjezett R.-né szül. E. Carlottára, majd ennek is elhaltával uno­káira, névszerint R. Viktóriára és Jenőre szállott, akik abban az időben még kiskorúak lévén, édes anyjuk, a másodrendű alperes gyámsága alatt állottak. Az ekként a néhai H. I. birlalatában volt levelek is en­nek és nevezett özvegyének hagyatékával együtt jutottak a másodrendű alperes kezeibe, aki azokat, mint «a K. Lajos leve­leinek és kéziratainak a H. Ignácz hagyatékából származó gyüjte­ményét» az elsőrendű alperesnek 30,000 koronáért eladta. Felperes, mint I. Dánielnek biródag elismert egyik örököse, az alpereseknek a kérdéses levelek elidegenítését létesítő cselek­ményét önmagára s örököstársaira nézve jogsértőnek találván, ebből eredő igényeit alperesek ellen a jelen perrel érvényesili. Azonban felperesnek az elsőrendű alperes ellen irányzott keresete azért volt egészben elutasítandó, illetőleg erre nézve a másodbiróság ítéletének megváltoztatása mellett az elsőbiróságok­nak ítélete azért volt helybenhagyandó, mert amennyiben első­rendű alperes ezeket a leveleket nem valamely törvény által tiltott cselekmény folytán, hanem a közle és a másodrendű alpe­res közt a törvényhozástól nyert felhatalmazás alapján létrejött és valósággal foganatba is ment adásvétel utján, így tehát törvény­szerű jogczimen szerezte meg, azokat birtokából kiadni nem tar­tozik. Amennyiben pedig elsőrendű alperest a kérdéses levelek megszerzése körül gondatlanság, illetőleg vétkes mulasztás nem terheli, ezt az alperest a felperes irányában szavatosság, és ebből származtatni kívánt kártérítési kötelezettség nem terhelheti, mert 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom