Gottl Ágost (szerk.): Magánjogi döntvénytár VII. kötet (Budapest, 1914)

178 Magánjogi Döntvénytár. hogy a munkások meg ne sérüljenek és hogy a felperes saját hibája okozta a sérülést. Minthogy azonban alperes mindezt nem is állította, kártérítési felelősségét meg kellelt állapítani. (1912 máj. 2. 3142/912.) A kir. Ouria: A másodbiróság ítéletét helybenhagyja indokaiból és azért, mert az alperes üzeme az ott foglalkozó munkásokra állandó veszélylyel jár, továbbá, mert az ily üzemből folyó kártérítési kötelezettség az általános osztrák polgári törvénykönyv 30. fejezetében szabályozást nem nyervén, helyesen alkalmazta a másodbiróság az általános jogszabályok által megállapított azt az elvet, hogy az ily veszélyes üzemnél felmerült sérülések következményeiért a munkaadó íelelős. = V. ö. Magánjogi Dtár I. 34., 152., 153., IV. 30., 31., 76, 181.,. 198., 226., V. 80., VI. 16., 17., 180, VII. 4ö. számú esetekkel és jegyzeteikkel. 422. A bírói gyakorlat abból az okból, hogy a nő rendszerinti élethivatásának a férjhezmenetelt tekinti, már pedig a férjhezmenetel esélyeit az oly testi sérelem, mely a nőn külső torzító elváltozást okoz, károsan befolyásolja, a torzító hatású testi sértés esetén ezen, a nő rendszerinti élethivatásának gyakorlatát gátló, illetve megnehezítő sérelmet kártalanítandó vagyoni érdeknek ismeri el. (Debreczeni kir. tábla 1913 ápr. 17. G. 86/913. sz. a.) A debreczeni kir. tábla felülvizsgálati tanácsa: Alperes felülvizsgálati kérelmét elutasítja. Panaszolta még alperes, hogy megsértette az anyagi jogot a íelebbezési bíróság azzal, miképp elrutitás czimén kárt itélt meg felperesnek, hololt az anyagi jog szerint e czimen nem jár kártérítés. Ez a panasz nem alapos, mert az állandóan követett bírói gyakorlat abból az okból, hogy a nő rendszerinti élethivatásának a férjhezmenelelt tekinti, már pedig a férjhezmenetel esélyeit az oly testi sérelem, mely a nőn külső, torziló elváltozást okoz, károsan befolyásolja, a torzító hatású testi sértés esetén ezen, a nő rendszerinti élethivatásának gyakorlatát gátló, illetve megnehezítő sérelmet kártalanítandó vagyoni érdeknek ismeri el,,