Gottl Ágost (szerk.): Magánjogi döntvénytár VII. kötet (Budapest, 1914)

Tarlalommutató. XVII Lap Ideiglenes nőtartás. 174.1. A házassági bontópert megelőzőleg folyamatban volt ideiglenes nőtartási perben hozott Ítéletnek a tartási kötelezettségre vonatkozó része, akár adatott hely a bontókeresetnek, akár nem, csak a bontóper jogerős befejezéséig hatályos és annak utána a bontóperben megállapított jogi helyzet az irányadó; ebből pedig jogszerűen következik, hogy a bontóper befejezése után, amennyiben a házasság fel nem bontatott, az ideiglenes nőtartási per a bontóperben elfoglalt jogi álláspont alapján peru;itás nélkül is folyamatba tehető. — II. A tartásdíj megítélésének czélja nem a vagyonszerzés lehetősége, hanem az, hogy azáltal a jogosított élelfentartása biztosittassék és ebből kiindulva az állandóan követett joggyakorlat által elfogadtatott, hogy a visszatérő időszakokban fizetendő tartás után kamat nem állapitható meg„ 2öo 175. Noha a nő a házasság megkötése előtt teherbe esett és eziránt férjét megtévesztette: ha a férj nejét ebből az okból elűzte, a házasság felbontásáig ideiglenes nőtartásra köteles, ha a nő a házasság megkötése után nem lanusit olyan magaviseletet, mely a férjet a különélésre feljogosítaná ., _ _ „ 268 192.1. A házastársak vétkességének kérdése olyan értelemben, amiként azt a házassági jogról szóló törvény a házassági kötelék fentartása vagy megszüntetése szempontjából szabályozza, az ideiglenes nőtartás iránti perben jogi megállapítás tárgyát nem képezheti ugyan, minthogy azonban a nő a házassági törvény 102. § ának keretén kivül eső külön eltartást csak abban az esetben jogosult követelni, ha a különélésre a férj tűrhetetlen viselkedése szolgáltatott okot, ily irányban ez a kérdés az ideiglenes nőtartás iránti perben is elbírálandó. — II. Amennyiben a nő férje sérelmes tényeit tudva vagy gyanítva, azzal az együttélést folytatja, a korábbi tények külön kifejezett kijelentés nélkül is a megbocsátás tekintete alá esnek, ami azonban nem zárja ki azt, hogy a megbocsátott tények későbbi megismétlődésénél ujabban tekintetbe vétethessenek. — III. Az ideiglenes nőtartás iránti pernek az levén az egyedüli czélja, hogy mindaddig, mig a házastársak vagyoni viszonyai a bonlóperben véglegesen rendeztetnek, a nő megélhetése biztosítva legyen, amennyiben a nő különélésre jogosult, a tartás pénzbeli egyenértékének meghatározásánál a házastársak társadalmi állása mellett nemcsak a férj, hanem a nő vagyona és jövedelme is tekintetbe veendő és mérlegelés tárgyává teendő _ r „ _ _ „ 302 205.1. Ha a házastársak azzal a czélzattal kötöttek vagyoni viszonyaikat rendező egyezségei, hogy külön fognak élni és a házasságot fel fogják bontani, és a férj az összes vagyoni és igy a nőtartási igények végkielégítéséül is bizonyos összeget nejének kifizet: ez az egyezség hatályát veszti, ha a házastársak az együttélést újra visszaállítják, arra tehát ismételt különélés esetén nem hivatkozhatnak. — II. A nőtartásra kötelezett férj abból a havi tartásdíj-összegből, amelyet a felebbezésre való tekintet nélkül végrehajthatócak kimondott elsőbirósági Ítélettel megállapított mérvben, habár csak a végrehajtás elkerülése végett is, megfizetett, nem kövelelheti vissza a felebbezési bíróság ítéletének meghozataláig eltelt időre azt a különbözelet, amely előáll akkor, ha a felebbezési bíróság a tartásdíj összegét leszállítja. E szabály azonban nem alkalmazható arra az esetre, ha alperes férj nem a megítélt tartásdijat, hanem a nő összes vagyoni igényeinek végkielégitésekép kifizetett összeget kívánja beszámítani, amely beszámításra való tekintettel a havi tartásdijat már nem is fizette meg... . 321 Magánjogi Döntvénytár. VII.