Gottl Ágost (szerk.): Magánjogi döntvénytár VII. kötet (Budapest, 1914)

142 Magánjogi Döntvénytár. A birói becsű során próbafúrások eszközlése és az agyagrétegnek analízise utján a szakértők egyhangúlag megállapították azt, hogy a kisajátított földterületen a méteres fedőréteg után 24 m.-nyi mélységű cserépgyáriásra kiválóan alkalmas agyagtömb van. Minden ingatlan tulajdonságaihoz képest különbözőn használható ésezen különböző használati módok közül a tulajdonos rendszerint azt választja, mely életszükségleteinek képességei és hajlamainak legjobban megfelel és reá nézve igy a legjövedelmezőbb. Ha tehát a tulajdonos földjének jövedelmezőbb kihasználási módját felismerte és ezen kihasználási módra nézve az előkészületeket már megtette, rá nézve az ingatlan már azon használati mód szerinti értéket képviseli, s igy, ha az általa lemezeit használati mód figyelmen kivül hagyatnék, kárpótlása nem volna teljes és valódi, már pedig az 1881. évi XL tcz. 23. §-a szerint a kártalanításnak teljesnek és valódinak kell lennie. A kir. törvényszék a jelen esetben a kártalanításnak meghatározásánál egyedüli igazságos kiindulási alapnak azt találta, hogy a kisajátított földterület mily százalékot jövedelmezett volna a kisajátítást szenvedőnek az általa tervbe vett azon kihasználási mód mellett, ha a földjében rejlő agyagot agyagáruk készítésére felhasználja és a szakértői véleményt annyiban fogadta el irányadóul, amennyiben abból a jelzett százalék megállapítható. Az igy kiszámított jövedelem tőkeértéke volt tehát kárpótlásul meghatározandó, amelyből egy négyszögölre 8 korona esik. (1941. évi szeptember 18. 8718. sz. a.) A pozsonyi kir. tábla: Az elsőbiróság határozatát helybenhagyja. (1912 február 7.) 2613/1911. sz. a.) A kir. Guria: A kártalanítási összeg tekintetében mindkét al;óbirósági határozatot megváltoztatja és a kisajátít olt területek káriaianitási árát négyzetölenkint 6 koronában állapítja meg. indokok: Nem lehet ugyan kétséges és az 1881 : XLl. tcz. 25. §-án?-k rendelkezéseiből is következik, hogy a kisajátított ingailanoknak azon értékemelő tulajdonságai, melyek már a kisajátít áskor megvannak, a kártalanítási ár megállapításánál számításba veendők. Ennek a bírósági gyakorlatban állandóan követett szabálynak alkalmazásánál azonban nem hagyható figyelmen ki\ül, hogy az ingatlanbeli különös tulajdonságok értékemelő hatásának mérve a hasonló tulajdonságú ingatlanok forgalmi árának nagyságában jul kifejezésre. Ellenben a jövőben bekövetkezhető változások utján előállható nagyobb jövedelmezőség vagy esetleg beállható értékcsökkenés nem eshet a kisajátítást szenvedett előnyére, illetve hátrányára. Nem pedig azért, mert a kisajátított terület hasznosítása és a jövedelmezősége nemcsak annak természetes tulajdonságaitól,, hanem a tulajdonos gazdasági üzleti