Gottl Ágost (szerk.): Magánjogi döntvénytár VII. kötet (Budapest, 1914)
Magánjogi Döntvénytár. 133 natkozó akaratnyilvánítást s ekként a N. I. örökhagyó végrendeletében létesített két alapítványt, úgymint a «Nagy—Wieseralapilványt» és a «római kalholikus jellegű magyar nemzeti jótékony intézmény czéljaira száut alapítványt)) alapító-levél bemutatásának s kormányhatósági jóváhagyásának feltétele nélkül a végrendelet értelmében rendeli a nevezett két alapítvány részére a pécsi püspöki káptalan kezelésébe átadatni. Indokok: üzv. P. K-né a periratokhoz csatolt 4650/1912. sz. a. iktatott kérvényében a másodbiróság ítélete ellen beadott felebbezését visszavonván, a másodbiróság Ítélete csak a többi érdekeltek felebbezéseire vizsgáltatott felül. N. I. végrendeletének 99. pontjában akként rendelkezett, hogy a felállítani rendelt «római katholikus jellegű magyar nemzeti jótékony intézményt) közelebbi rendeltetésének meghatározását minden politikai hatóság beavatkozásának kizárásával a pécsi káptalanra bízta. A végrendelet ezen intézkedése sem nem képezi feltételét az alapítvány létesítésének, sem pedig nem érinti a kormányhatóságnak minden alapítvány fölött törvényileg meghatározott legfőbb felügyeleti jogát s ekként a végrendelet jelzett intézkedése sem tiltó törvénybe, sem szokásjogi szabályba nem ütközvén, az alsóbiróságoknak a rendelkező részben körülirt hatályon kívül helyező rend lkezését mellőzni, s az alapítvány átadását a végrendelet értelmében elrendelni kellelt. N. I. örökhagyó által alkotolt végrendeletben tett s a rendelkező részben emiitett kétrendbeli alapítvány létesülése és birói átadása nem tehető függővé attól sem, hogy a kezeléssel megbízóit pécsi káptalan, mint testület, külön alapitó-levelet mutasson be s annak kormányhatósági jóváhagyását kieszközölje ; mert az alapitvánvokról szóló törvényeink, jelesen: az 1715 : LXXIV., 1723 : LXX., 1791 : XXIII. és 1791 : XXVI. törvényezikkek félreérthetetlen tartalma szerint az ilyen természetű alapítványok, amiként, ez a kir. Curia 5856/1909. számú elvi jelentőségű határozatában kimondatott és mint állandó birói gyakorlat követtetik, kormányhatósági jóváhagyás nélkül létesülhetnek s e törvényekben ezekre az alapítványokra nézve csupán a főfelügyeleti jog van (entartva, ebben a főfelügyeleti hatalomkörben pedig az a jog, hogy a kormányt közreműködés is illeti meg, a jóváhagyás megadása által az alapítvány létesítésében, amely jóváhagyás nélkül ily alapítványok nem is létesülhetnek, nemcsak benn nem foglaltatik, de a magyar alapítványi jognak hosszú történeti fejlődés folyamán kialakult rendszere, mely az 1791 : XXIII. tcz.-ben s az 1791 : XXVI. tcz.-nek különösen 10. §-ában nyert betetőzést, a kormánynak ezt a közreműködési jogát az ily