Gottl Ágost (szerk.): Magánjogi döntvénytár VII. kötet (Budapest, 1914)

Magánjogi Döntvénytár. 107 iöuria 1913 február 25. 3685/912. sz. a. I. p. t.) A pozsonyi kir. tábla: A keresetet elutasítja. Indokok: Az 1876. évi XVI. tcz. 6. §-a nem tartalmaz oly rendelkezést, hogy a végrendelkezési cselekmény lefolyását tanúsító kijelentés a végrendelet szövegétől elkülönítve, s külö­nösen a végrendelkező nevének aláírása után következő helyen, külön záradékban foglaltassék irásba. Eszerint nincs kizárva az, hogy a végrendelkezési cselek­mény egész lefolyása, vagy annak egyes részlete a végrendelet szövegében adassék elő, és lényeges csak az, hogy annak meg­történte a végrendelkező részéről elismertessék s kellő számú tanú aláírásával bizonyittassék. Ha a végrendeletben benfoglaltatik az a kijelentés, hogy a végrendelet szövege az irni és olvasni nem tudó végrendelkező előtt felolvastatott, s azt kézjegyével ellátta, a végrendelkező aláírását kövelő külön záradékban pedig a tanuk bizonyítják, hogy a végrendeletet a végrendelkező együttes jelenlétükben nyilvánította ki végakaratának, s mint olyant, jelenlétükben látta el kézjegyével, eme nyilatkozattal az is bizonyítva van, hogy a végrendelet a tanuk együttes jelenlétében olvastatott fel, s igy az okiratból is kiiünik, hogy a végrendelkező s a tanuk az okirat tartalmát ismerték, s minthogy a végrendelkező nevét az okiratra L. E. végrendeleti tanú mint néviró irta alá: a vég­rendelet külalakja ellen emelt kifogás alaptalan. Az pedig, hogy végrendelkező a végrendelet felolvasása és megmagvarázása után csupán azt jelentette ki, hogy «ez igy jól van», a végrendelet érvénytelenségét épp oly kevéssé vonja maga után, mint az, hogy végrendelkező csupán a tollat fogta meg ujjaival, a kézjegyet azonban L. E. tette a végrendeletre; mert a tenti kijelentés szerint végrendelkező szabad akarati el­határozásából származván, épp oly hatályú és értelmű, mintha a végrendelkező kijelentette volna, hogy a felolvasott végrendelet akaratának megfelel; a kézjegyre nézve pedig elegeudő, ha a végrendelkező a végrendeletnek kézjegygyei való megerősítése czéljából a néviró által feléje nyújtott tollat csupáii megfogja, mint az okiratok kiállításánál általában szokásos. (1912 márczius 28. 131/912.) A kir. Ouria: A másodbiróság ítéletét indokaiból helyben­hagyja. * * = V. ö. Magánjogi Dtár II. 163., 216., 217., III. 21., 67., IV. 242., V. 70. 197. VI. 78., 15-2., 196., VII. S. sz. esetekkei és jegyzeteikkel.

Next

/
Oldalképek
Tartalom