Gottl Ágost (szerk.): Magánjogi döntvénytár VII. kötet (Budapest, 1914)

64 Magánjogi Döntvénytár. mert ily főeskü letételére a perrendtartás 244. §-a szerint csakis jogutódot lehet feljogosítani, ám valamely közkereseti társaság tagja, minők a másod- és harmadrendű alperesek, jogutód számba nem jöhet, s különben sem lehet a periratokból megállapítani, hogy a főesküvel bizonyítani kivánt megállapodásban harmadrendű aiperes is közremüködött-e, vagy annál olt volt-e, sőt abból, hogy felperes a főesküt csakis másodrendű alperesnek kínálta, s az is fogadta volt el, az látszik, hogy a felperes éppen azt kívánta állítani s bizonyítani, hogy a megállapodás éppen csakis közte s a másodrendű alperes közt létesült s annál más ott nem volt, már pedig ha a dolog így áll, akkor a harmadrendű alperest a másodrendű alperesnek odaítélt főeskü letételére akkor sem lehetőé feljogosítani, ha az előbbit az utóbbi jogutódának felfogni lehetne is (1911 nov. 17. 56060/911. sz a.) A budapesti kir. tábla: Az elsőbiróság végzését akként változtatja meg, hogy a kérelemnek részben helyt ád és kimondjn, hogy P. J. másodrendű alperes helyett P. F. harmadrendű alperes leteheti a főesküt slb. indokok: A perrendtartás 244. §-a értelmében a bíróság az eset körülményei szerint ítéli meg, hogy van-e helye annak, hogy az esküre bocsátott íél halála esetében a megítélt esküt a fél jogutóda leteheti e. Az esküt kináló felperes azt akarta bizonyítani, hogy közte és az elsőrendű alperes czég közt a szolgáltatás ingyenessége köttetett ki, már pedig megállapítható, hogy az elsőrendű alperes czég ügyeiben, abban az időben, mikor az esküvel bizonyítani kivánt tény történt, nemcsak P. J., akinek mint a czég egyik tagjának a kikötésre vonatkozó eskü megítéltetett, hanem a másik czégtag P. F. is érintkezett a felperessel. Ennélfogva nincs kizárva, hogy az ingyenes szolgáltatás kikötéséről P F. is tudhatott, P. F.-t pedig az eskü letétele szempontjából az 1868: L1V. tcz. 244. §-a értelmében jogutódnak kell tekinteni, mert ő tagja annak a czégnek, melynek jogairól szó van. Ehhez képest az alperesek ama kérelmének, hogy a P. J. részére megítélt főesküt P. F. tehesse le, helyet kellett adni. — (1912 márcz. 7. 118/912. v. sz. a.) A kir. Curia : A másodbiróság végzését helybenhagyja. * ¥ ~ V. ö. Magánjogi Dtár II. 67. sz. esettel és jegyzeteivel. — Az a kérelem, hogy a jogutód a jogelőd helyett az esküt letehesse, vagy hogy az eskü letétinek niondassék ki, az eskületéieli készség bejelentésére szolgáló határidő alatt terjesztendő elő. E határidő attól a naniól számítandó, melyben a jogutódok arról értesíttetnek, hogv az eskü az elhunvt elhalálozása miatt kivehető nem volt. Diár III. f. VI. 22. "