Gottl Ágost (szerk.): Magánjogi döntvénytár VII. kötet (Budapest, 1914)

ti 2 Magánjogi Döntvénytár. A felperesek és a kiskorú D. Zs. közt a vérségi kapcsolat akkép létesült, hogy a felperesek egyenes leszármazói M. Gy.­nek, kinek leánya L M.-hez ment férjhez és ezen házasságból származott a kiskorú D. Zs. édesanyja D. Gy.-né, ki vagyonát alperesnek ajándékozta és aki ulán kiskorú D Zs. mint egyetlen I eszármazó, az ajándékozás nemlétében a törvénynél fogva kizá­rólag örökösödött volna. Habár tehát kiskorú D. Zs.-nek joga lelt volna ahhoz, hogy édes anyja egész elajándékozott vagyonából — tekintet nélkül a vagyon eredetére, a megajándékozottól kötelesrészt követelhes­sen — felpereseknek ugyanez a joga mégis korlátozva van any­nyiban, hogy ők kiskorú. D Zs. jogán és csak abból a vagyon­értékből . követelhetnek kötelesrészt, amely a kiskorú anyjára D. Gy.-nére a felperesekkel közös vérrokonokról, vagyis a M. családról ági vagyon gyanánt szállott; ellenben nem érvényesít­hetnek ilyen jogot a D. Zs.-né szül. L. Zs. által az apai ágról, vagyis az L. családtól örökölt vagyonra : sem pedig D. Zs.-né L. Zs. szerzett vagyonára, mert e tekintetben néhai kiskorú D. Zs. után felerészben alperes mint apa. félerészben pedig szin­tén az alperes birt volna öröklési joggal, az utóbbi félerészre nézve azon alapon, hogy az öröklésre igénynyel biró másik szülő még az örökhagyó előtt elhalt, a felmenők öröklésénél a képvi­seleti jog alkalmazásának helye nincsen, vagyis a szerzeményi vagyon tekintetében a másik szülő öröklési joga az oldalági örökösök jogát megelőzi. Felperesek kötelesek bizonyítani, hogy néh D. Zs-né L Zs. vagyonából mennyit tesz ki az a vagyon­érték, amely reá a felperesekkel közös ágról szállott. Megállapítható, hogy slb. Az ági vagyon értéke tehát fel­peresek javára csak 1914 K-ban vehető fel. Ezen összeget az ajándékba adott érték jóval felülhaladja, s igy ezen összeg mint az ajándékozáskor létező vagyonnak ági természetű része számí­tásba vétetvén, ennek fele mint kötelesrész a felpereseknek megítélendő volt. — (1912 febr. 27. 147/912.) A kir. Curia: A másodbiróság ítéletét indokaiból helybenhagyja. * * = V. 5. a 43. sz. döntvénynyel: «A törvényes osztályrészre (köteles­részre) jogosullnak a kölelesrészhez való joga, ha annak érvényesítése előtt meghalt, átszáll az ő örököseire», továbbá a 47. sz. döntvénynyel: «Szülők ré­széről tett ama végrendeleti intézkedés, mely szerint a kiskorú gyermekükre hagyott vagyon tekintetében akként rendelkeznek, hosy e vagyon és pedig azzal a kifejezéssel, «hogy a gyermek kiskorúságában beállhaló elhalálozás esetébenw vagy azzal a kifejezéssel: «hogy a gyermek nagykorúságának elérte vagy a leánygyermek férjhezmenetele előtt bekövetkezendő kimúlta esetében* egy meg­nevezett harmadik személyre szálljon : a gyermek törvényes osztályrészére kl nem terjed. Dtár uj f. XXVI. 4.

Next

/
Oldalképek
Tartalom