Gottl Ágost (szerk.): Magánjogi döntvénytár VI. kötet (Budapest, 1913)

44 Magánjogi Döntvénytár. hető és mivel a különélésnek egymagában ugy sem volna jogfosztó hatálya, ennélfogva az alperes érdemetlenségére alapított kifogás alaptalan. Jogszabály, hogy a hagyatéki javaknak szerzeményi minősége lévén vélelmezendő, a hátramaradt házastárssal szemben a fellépő oldalági rokonok kötelesek bizonyítani a hagyatéki javak ági minőségét. Felperesek bizonyítékot arra nézve, hogy örökhagyó ingó vagyona örökhagyóra valamelyik elődjéről, apja, anyja, nagyszülő, stb. hárult volna, fel nem hoztak, ennélfogva a törvényszék megállapítja, hogy az ingó vagyon örökhagyó szerzeményi vagyonát képezi és hogy így arra az öröklési jog az alperest illeti. Megállapítható, hogy a k—i ingatlan jutalékát örökhagyó az alperessel való házasság megkötése előtt vétel utján szerezte, a k—i, o—i ingatlanait pedig örökhagyó első férjétől örökölte. Tekintettel arra, hogy felperesek azon állításukat, hogy örökhagyó a vett ingatlant ági vagyonból eredő érték utján szerezte, nem bizonyították és tekintettel arra, hogy az ági vagyon jogi fogalma vérközösséget feltételez azon két személy közt, akiknek egyikéről a vagyon a másikra átszállolt, ezeknél fogva ezen ingatlanok is örökhagyó szerzeményi vagyonát képezik. Megállapítható az, hogy a k—i 222. sz. ingatlanokat Gy. P. elsőrendű felperes örökhagyó első férjének L. M.-nak és az örökhagyónak elajándékozta és hogy a megajándékozottak az ajándékba kapott ingatlant 720 K feladási ár mellett elcserélték az 51. sz. ingatlanért és hogy az elhalt L. M. jutalékát az örökhagyó örökölte. Ha igaz is volna az, hogy elsőrendű felperes az elajándékozott ingatlanokat az apjától örökölte volna, az még sem tekinthető örökhagyó ági vagyonának, mert jogszabályaink szerint csak az ági vagyon, amely örökhagyóra valamelyik elődjéről, apa, anya, nagyszülő, slb. hárult, a hárulás alatt az öröklés minden nemét és az élők közti ingyenes jogügyletek utján történt vagyonszerzést is értve. Az a vagyon, amit a testvér a testvértől ajándékba kapott, a megajándékozott testvérnek szerzeményi vagyonát képezi. Ezeknélfogva tehát a k—i ingatlanok is örökhagyó szerzeményi vagyonát képezik. Minthogy tehát a hátramaradt házastárssal szemben, a fellépő oldalági rokonok a hagyatéki javak ági minőségét bizonyitani nem tudták s minthogy az ideiglenes törvénykezési szabályok szerint lemenők és végrendelet hiányában a szerzeményi vagyonban, legyen az akár a házasság előtti, akár a házasság tartama alatti szerzemény, tehát esetleg a közszerzeménynek az