Gottl Ágost (szerk.): Magánjogi döntvénytár VI. kötet (Budapest, 1913)

Tarlalommutató. XXI lap 189. II. A közszerzemény felosztása kizárólag a házasság megszűnése után foghat helyet „ _ .._ — — 327 214. II. Azáltal azonban, hogy az özvegy a férje végrendeletét a hagyaték átadásának alapjául elfogadta és közszerzeményi igényt csak az ingó vagyonra emel: az ingatlanokra vonatkozó közszerzeményi igényéről lemondotlnak tekintendő. — III. Közszerzeményről nem lehet szó addig, mig a hagyatéki teher nincs kielégítve; a hozomány pedig a hagyatéki teher lévén: az özvegy részére ennek kiegyenlítése előtt közszerzemény meg nem Ítélhető, ha mégis megitéltetett, ezzel hozománya részben kiegyenlítést nyert, s a hagyatékból hozományának ezen felüli részét jogosult csak követelni ... ~ ~_ — — ~~ - 376 Házastársak szerződése. 103. Az 1886 : VII. tcz. 22. §-ában foglalt az a kötelező jogszabály, mely a házastársak közt ingatlanokra vonatkozólag létrejött adásvevési szerződések érvényességére a közjegyzői okirati kényszert irja elő, nem zárja el az érdekelt ügyfelet annak bizonyításától, hogy az okirat felvétele körül tévedés merült fel; abból tehát, hogy a közjegyzői okiratból valamely ingatlan megjelölése kimaradt, nem állapitható meg, hogy arra az ingatlanra nézve a házastársak közt érvényes jogügylet nem jött létre 167 202. A házasfelek vagyonjogi viszonyaikat a házasság egész tartamára kiterjedőleg s annak megszűnése esetére is, már előre szerződésileg szabályozhatják s azon vagyonjogi igényekről, melyek egyik vagy másik felet a házasság megszűnése esetére a törvénynél fogva egyébként megilletnék, már előre érvényesen le is mondhatnak. — A szerződésileg megállapított özvegyi tartás mértéke a gazdasági és életviszonyok változására való tekintettel fel nem emelhető. — Az a szabály, hogy a hagyaték haszonélvezete az özvegyet mindaddig megilleti, mig az özvegyi jog birói Ítélettel korlátolva nincs, csak akkor alkalmazandó, ha az özvegyi tartás és ellátás mérvét, egyéb érvényes rendelkezés hiányában, a bíróságnak kell meghatározni, de nem alkalmazható olyan esetben, amikor a házasfelek érvényes és végre is hajtható szerződéssel maguk szabályozták, és amikor az özvegy a hagyaték tényleges haszonélvezetében nincs is .... _ , , „ _ S53 Özvegyi jog. 3. Az apa és fiu ellenérdekű özvegyi jogainak összetalálkozása esetében a fiu özvegyét megilleti ugyan a férjére az apáról, anyja özvegyi jogával hárult vagyonjutalékra a haszonélvezeti jog, de csak annyiban, amennyiben az apa özvegyének özvegyi joga elsősorban kielégíthető; amit nem akadályozhat az a körülmény, hogy a fiu, mig élt, nem kérte anyja özvegyi joga korlátozását, mivel a korlátozás joga az ő özvegyét is megilleti™. .„ _ 5 4. Nem válik érdemetlenné és férje halála után annak hagyatékára özvegyi haszonélvezeti jogát szabadon érvényesítheti az a nő, ki férjét elhagyta és hozzá többé vissza nem tért ugyan, de az elhagyásra a férj magatartása adott okot és ez tette indokolttá a visszatérés megtagadását is 6 5. Az örökhagyó által alkotott végrendeletben a házastárs javára az egész hagyatékra rendelt haszonélvezet a kötelesrész sérelmére nem lehet; v ennélfogva a kötelesrészre jogosult leszármazó követelheti, hogy a hagya- V tékból őt illető és a kötelesrészének megfelelő jutalék neki a haszonélvezettől menten adassék ki.„. S