Gottl Ágost (szerk.): Magánjogi döntvénytár VI. kötet (Budapest, 1913)

Tartalommulató. xix Lap 203. Az 1911 : XXII. tcz.-be iktatott nemzetközi egyezmény a hatálybaléptekor (1911. november 22-én) folyamatban volt házassági bontóperekben is alkalmazandó „ — — ~ — — ~~ 355 Egyezség elválás esetére. 1-17. A házastársak nincsenek elzárva attól, hogy házasságuk felbontása vagy megszűnése esetére vitás vagyoni viszonyaikat egyezségileg rendezhessék. Nem érvénytelen tehát a vagyoni viszonyok rendezését tárgyazó egyezség, ha annak előfeltétele az volt, hogy a feleség által a férj ellen indított bontóper letétetik és hogy a férj fog neje ellen hűtlen elhagyás miatt uj bontókeresetet indítani, melynek folyamán a házasság felbontassék. — A bontóperben hozott másodbirói ítélet meghozatala után a nő közbenjött halála folytán a harmadbiróság az ítélethozatalt mellőzte. Ennek daczára az egyezség hatályosnak mondatott ki, mivel a házasság felbontása a felek hibáján kívül maradt el _ ~_ ~~ 210 Ideiglenes nőtartás. 55.1. Ha a férjétől különélő nőnek életfentartása a per tartamára — cselédminőségben való szolgálata által — már biztosítva van: a szerény anyagi viszonyok közt élő férjnek a nőtartás kötelezettsége alól való felmentése a házassági törvény 102. §-a értelmében indokolt _ „_ _ 93 18(í. Ha az elsőbiróság a tartási kötelezettséget meg nem állapította: semmi akadály nem forog fenn arra nézve, hogy a felebbezési bíróság ideiglenes nőtartás iránti perben az alperes tartási kötelezettségének megállapítása esetén a tartásdíj összege és a tartási kötelezettség időtartama felett is egyidejűleg határozzon „ .„ 321 Végleges nőtartás. 91. Az 1894: XXXI. tcz.-nek ninc olyan rendelkezése, amely a már megállapított végleges nőtartási kötelezettséget a volt férjnek időközben rosszabbodott vagyoni helyzete, vagy volt neje vagyoni viszonyainak megjavulása esetén megszüntetné; azonban a házastársak a végleges nőtartási kötelezettség megszűnésének feltételeként egyezségileg a vagyoni viszonyaikban időközben bekövetkező változásokat is megállapíthatják 149 Hozomány. 53. A hozománynak törvényen alapuló rendeltetése, hogy a házassági terhek könnyebb viselésére szolgáljon. Az egymástól különélő, közös háztartásban nem levő házastársaknak csakis jogilag fennálló házasságában a hozomány nem szolgálhatja azt a különlegesen megjelölt czélt, amelyre egyedül rendelve van. Ebből önként következik, hogy a még át nem adott hozomány és a hozománynak még át nem adott kamata iránti követelésnek jogszerű érvényesítése ahhoz a feltételhez van kötve, hogy az érvényesítés idején a házastársak közös háztartásban folytassák a házassági életközösséget, s illetve, hogy abban az időben, amelyre a kamat igényeltetik, még együtt éltek legyen „ 90 92. A nőnek a férj kezére jutott hozománya és külön vagyona a férj hagyatékából kiadandó, amennyiben nem bizonyitta tik, hogy az a házassági szükségletek fedezésére fordíttatott _ 150 130. Ha a szülők leányuk házasságkötése után azzal a kijelentéssel adják át az ingatlant vejüknek, hogy ez leányuknak örökségül szolgáló hozob*