Gottl Ágost (szerk.): Magánjogi döntvénytár VI. kötet (Budapest, 1913)

Magánjogi Döntvénytár. 4ÖÖ lében azonban a felebbezési bíróság ítéletét olyan értelemben változtatja meg, hogy az alperes a felperes házában bérelt üzlethelyiséget olyan üzlet czéljaira át nem engedheti, sem albérletbe nem adhatja, amilyen hasonló minőségű üzlet a felperes tulajdonát tevő két palotában már van és amely az alperes üzletével nem hasonló rangú. Egyéb részeiben a felperest felülvizsgálati kérelmével elutasítja. indokok: Az alperesnek keresetváltoztatás okából felhozott panasza nem állhat meg. A felperes keresetének lényege ugyanis a peres felek közt fennálló bérleti szerződés 5. pontjának értelmezését czélozván: a felperes a S. E. 31. és 148. §-ai értelmében jDgositva volt a felebbezési eljárás folyamán kereseti kérelmét vagylagosan előterjeszteni, mert mindegyik kérelme csakis az említett szerződéses pontnak értelmezéséből folyván és azt czélozván, ezzel a vagylagossággal keresetének jogaiapját nem változtatta, annál kevésbbé, mert keresetével és illetve az emiitett pont értelmezésével akarta a maga jogának biztosítását elérni. Avval sem sértett meg a felebbezési bíróság eljárási vagy anyagi jogszabályt, hogy a felperes keresetének részben helyt adott, mert nyilvánvaló, hogy a bérleti szerződés értelmezése körül a felperes és az alperes közt támadt nézeteltérés előző tisztázásának elmulasztása nemcsak a peres felek, de a felperes és az alperes választotta bérlő közt is olyan jogvitákra adhatna alkalmat, amelyek a peres felek jogviszonyának előző megállapítása révén elkerülhetők lesznek, amiből kiderül, hogy a felperes szempontjából fönnforognak a S. E. 16. §-ában a megállapítási keresetet illetően megszabott előföltételek. Azzal sem sértett meg a felebbezési bíróság jogszabályt, hogy a bérleti szerződés 5. pontjának értelmezése érdekében a szerződés egész tartalmát, tehát annak 8. pontját is belevonta jogi megítélésének és mérlegelésének körébe, mert valamely szerződés helyes értelmét nemcsak a használt szavaknak betűszerinti jelentéséből, hanem a peres felek egész jogviszonyának teljességéből, jellegéből és czéljából lehet csak megnyugtatóan meghatározni. Már pedig akkor, amikor a bérleti szerződés 8. pontja a bérlő alperes érdekében megköti a háztulajdonos bérbeadó szabadságát olyképpen, hogy konkurrens üzlet czéljára a két K. palotában a bérlet tartamának idejében nem ad ki üzlethelyiséget; amikor ez a két házban levő üzlethelyiségek mindenkori bérlőivel szemben fennálló olyan természetes megszorítása a háztulajdonos rendelkező jogának, amelynek az albérletbe adás megengedésével kijátszását annál kevésbé tűrheti és akarhatta a háztulajdonos, mert az a többi üzlethelyiség bérlőivel szemben