Gottl Ágost (szerk.): Magánjogi döntvénytár VI. kötet (Budapest, 1913)

138 Magánjogi Döntvénytár. ámde minthogy a törvény czélzata az, hogy bizonyos, az ügyvédi hivatás tekintélyével össze nem férő magatartás egyáltalán elkeröltessék, nyilvánvaló, hogy az idézett §. tiltó rendelkezést foglal magában azon esetre nézve is, ha valamely ügyvéd mástól nyert megbízás folytán, habár csak egyes esetben is, dij ellenében oly természetű ténykedést fejt ki, mely gyakori előfordulás és teljesítés esetén oly üzletszerű foglalkozásnak volna minősíthető, melyet az idézett §. kifejezetten is tilt. Felperes, ki gyakorló ügyvéd, keresetét arra alapította, hogy az alperes, kit dr. A. D. azzal bizott meg, hogy részére 120,000 K kölcsönt szerezzen, viszont őt bízta meg a kölcsön megszerzésével és ő az alperest össze is hozta egy oly egyénnel, ki a kölcsönt nyújtani hajlandó volt. Ezek szerint a kereseti követelés jogalapja alkuszi ügylet s tárgya alkuszi dij, amit kétségen kivül helyez az, hogy a felperes a kifejtett működést maga sem tekinti ügyvédi működésnek, hanem szerinte is közvetítői tevékenységet fejtett ki, amely a pénzt kereső és adó fél összehozásával kimerült. Az alkuszi tevékenység azonban oly természetű, hogy azt egy a törvény által meghatározott magasabb szellemi és erkölcsi hivatással összeférőnek tekinteni nem lehet, következőleg az ügyvédi rendtartás 10. §-ának helyes értelme szerint tiltottnak kell tekinteni azt, hogy valamely ügyvéd egy általa kötött alkuszi ügylet folytán, mint alkusz tevékenységet fejtsen ki. Minthogy pedig valamely tiltott ügylet alapján eszközölt teljesítésből jogszerű követelést senki sem támaszthat, a keresetet el kellett utasítani. (1911 ápr. 7. 3590/911.) A debreczeni kir. tábla: Az elsőbiróság ítéletét megváltoztatja s a keresetet azon okból, hogy a követelés tiltott ügyletből származik, elutasithatónak nem találja. indokok: Felperes keresetét az alperes czég megbízása folytán általa közvetített kölcsönügylet után részére kikötött jutalom megfizetése iránt indította. Minthogy az ügyvédre nézve a kölcsön kieszközlése és az ezért járó dij kikötése, amennyiben azzal csupán egyes esetekben és nem üzletszerüleg foglalkozik, az ügyvédi rendtartás értelmében tiltott cselekményt nem képez; s minthogy nincs adat arra nézve, hogy felperes ilyen ügyletekkel állandóan és üzletszerűen foglalkoznék, ilyen tényállás mellett pedig a felperes nincs elzárva attól, hogy a közbenjárásért kötelezett dijat az alperestől bírói uton követelhesse, ugyanazért ki kellett mondani, hogy a követelés tiltott ügyletből nem származik s hogy felperes keresetével ezen okból el nem utasítható. (1911 június hó 20. 1789/911.