Gottl Ágost (szerk.): Magánjogi döntvénytár VI. kötet (Budapest, 1913)

132 Magánjogi Döntvénytár. hanem amiatt is, mert az okirat nyelvét — a magyart — a végrendeleti tanuk sem értették. A felperesnek ezt az állítását az alperes nem tagadta. Ilyen körülmények közölt az örökhagyó végrendelete érvénytelen. Az 1876: XVI. tcz. 21. §-a illetve az 1874: XXXV. tcz. 82. §-a érteimében ugyanis a kir. közjegyző által felveendő végrendeletek tekintetében, a közjegyzői törvény 82. §-ában külön megállapított érvényességi kellékeken felül, mint további érvényességi kellék, szükséges azoknak az érvényességi kellékeknek a megtartása is, amelyek a közjegyzői okiratokra előszabva vannak. A most hivatkozott törvény 72. §-a értelmében azonban ezen általános kellékek szempontjából az ügyleti tanukra nézve még különösen az kívántatik meg, hogy közülük legalább az egyik írni és olvasni tudjon, hogy pedig az írni és olvasni tudás csakis az aláirt okirat nyelvére vonatkozhat és ennek következtében az emiitett kellékkel bírónak csak az a tanú tekinthető, aki az okirat, a fonlorgó esetben a végrendelet nyelvét birjar magából a dolog természetéből és a törvény rendelkezésének czéljából, nevezetesen abból következik, hogy a lanu csakis abban az esetben képes magán az okiraton a végrendelet alkotásakor igazolni azt, hogy az okiratnak felolvasott tartalma magának a végrendelkezésnek megfelelően van az okiratba felvéve, ha az okirat nyelvén irni és olvasni tud. Ezt támogatja a magánvégrendelet tanúira vonatkozóan az 1874: XXW. tcz. 72. §-ában foglalt rendelkezéssel lényegileg megegyező tartalommal az 1876. évi XVI. tcz. 4. §-ának a birói gyakorlatban állandóan követett s a fentebb előadottaknak megfelelő értelmezése is, mert törvényértelmezési szabály az, hogy az. azonos jogi czélt szolgáló hasonló jogintézmények és rendelkezések lehetőleg azonosan értelmeztessenek. Magából ebből az értelmezésből önként következik, hogy az ügyleti tanú hiányzó nyelvismeretét tolmács alkalmazása nem pótolhatja. Az örökhagyó végrendelete ezen az alapon érvénytelennek mondatván ki, felesleges a felperes által felhozott egyéb érvénytelenségi ok elbírálása. A másodbiróság ítéletének e részben való megváltoztatásával az elsőbiróság Ítélete azoknál az okoknál fogva és a törvényes öröklés megállapítására vonatkozóan ugy a perköltséget illetően az elsőbiróság ítéletében foglalt vonatkozó indokok alapján hagyatott helyben. = V. ö. Magánjogi Dtár III. 130., 201., IV. 94., V. 82., VI. 14. Síesetekkel és a hozzájuk irt jegyzetekkel.