Gottl Ágost (szerk.): Magánjogi döntvénytár VI. kötet (Budapest, 1913)

Magánjogi Döntvénytár. 123 72. Az örökség után az elvont haszon csak a kereset indítástól ítélhető meg, ha örökhagyó elhalálozásától hosszabb (H évi) idő folyt le] és az alperes a végrendelet alapján jóhiszeműen birtokolt. (Curia 1912 febr. 20. 3985/911. sz. a. I. p. t.) A kir. Curia: Mindkét alsóbiróság Ítéletét részben és annyiban megváltoztatja, hogy a felperest 1896-tól 1909-ig terjedő időre az elvont hasznok iránti keresetével elutasítja. indokok: A kereseti ingatlanokat alperesek végrendelet alapján birtokolván s ez a végrendelet csak a jelen perrel helyeztetvén hatályon kivül, alperesek az annak következtében felszaporodott elvont hasznokért, hogy felperes keresetét az örökhagyó elhalálozását követő 14-ik évben indította meg, felelőssé nem tehetők, miért is a kereset beadását megelőző időre felszámított elvont hasznok iránt támasztott keresetével felperest elutasítani kellett. * * = A kötelesrész ulán járó kamatokra nézve állandó gyakorlat: Magánjogi Dtár III. 65., V. 8. 73. Ha a férj vagyona egy részét életében nejére ruházta, ez az átruházás nem érinti a nőnek a férje hagyatékával szemben az osztrák polgári törvénykönyv 758. §ában szabályozott örökösödési jogát; mivel az élők közt létrejött ajándékozási szerződés nem tartozik az idézett 758. §-ban taxatíve felsorolt ama jogczimek közé, amelyekben a túlélő házastársat e szakasz szerint megillető egynegyedrésznyi örökrészbe beszámításnak van helye. (Curia 1912 február 20. 3961/910. sz. a. I. p. t.) A kolozsvári kir. tábla: Az elsőbiróság Ítéletét helybenhagyja indokaiból és azért, mert a jelen esetben okiratban is megtestesített jogügylet jogi minősítésére nem bír befolyással az,