Gottl Ágost (szerk.): Magánjogi döntvénytár VI. kötet (Budapest, 1913)

402 Magánjogi Döntvénytár. kártérítési kötelezettségüket tehát, már egyedül az okozott jogsérelem bizonyított volta és az okozás jogtalan módja is megállapíthatóvá teszi ; s míg a kártérítési összeg mennyiségéi a szakértők véleménye szerinti összegnél kisebb kereseti felszámítás alapján, azt az időtartamot pedig, melyre ez a kártérítés helyt foghat, az idevonatkozó bejelentések és közigazgatási határozatok időpontjai alapján megállapíthatónak találta a kir. tábla. A kilátás jogának megállapítására irányuló kereseti kérelmet elutasító elsőbirói rendelkezés indokaiból hagyatott helyben. Mellőzendő volt a szolgalmi jog törlésére vonatkozó rendelkezés, mert felek ilyen kérelmet nem terjesztettek elő, a törlés hivatalból való elrendelésének szüksége pedig annál kevésbé foghat helyt, mert a szolgalomnak a korlátozott állapotban való fentartása a tervezett átalakítások mellett is nélkülözhetetlen, de az uj épületrész eltávolítása, tehát az előbbi állapot helyreállítása esetén pedig a dolog természetéből folyólag a szolgalom egész terjedelmében fenn marad. (1911 márczius 21. 811/911.) A kir. Curia: Mindkét elsőbiróság ítéletét részben megváltoztatja, az 5200 K tőke után kamatot felperes részére nem itél meg s e tőke lefizetésére, vagy birói letétbe helyezésére, alpereseknek 15 nap helyett 45 napi teljesítési határidőt szab ; egyebekben a másodbiróság ítéletét helybenhagyja. indokok: A használhatatlanná tett két szoba elvonása miatt az 5200 K átalakítási költség lefizetése napjáig felperes részére megítélt naponkénti 1 K kártérítés az elvont haszon tekintete alá esik; emellett tehát a fenti tőke után kamat is felperest jogosan meg nem illeti, miért is mindkét alsóbiróság Ítéletének részben megváltoztatásával e tőke után kamat megítélését mellőzni kellett. Ugyané tőke megfizetésére, illetve birói letétbe helyezésére pedig megfelelő hosszabb teljesítési határidő azért szabatott, mert a fizetés elmulasztásához alperesekre nézve rendkívül súlyos következmények fűződnek, melyek indokolttá teszik, hogy elhárításuk czéljából a kötelezetteknek a rendesnél hosszabb idő hagyassék. Ezekkel a változtatásokkal egyebekben helybenhagyatott a másodbiróság ítélete, indokaiból és azért, mert a 8895/1894. tkvi számú végzéssel bekebelezett szolgalmi jog, mely szerint a kérdéses két ablak beépítését az 591. hrsz. belsőség tulajdonosai csak az 590. hrsz. belsőség tulajdonosainak előleges beleegyezésével eszközölhetik, nem foglal magában tilalmat arra nézve, hogy a szolgáló telek tulajdonosai saját telkükön az uralgó telek tulajdonosainak beleegyezése nélkül épületet egyáltalában ne emelhessenek, hanem ez a bejegyzés s az annak