Gottl Ágost (szerk.): Magánjogi döntvénytár VI. kötet (Budapest, 1913)
Magánjogi Döntvénytár. ségben való szolgálata által — már biztosítva lévén, a szerény anyagi viszonyok közt élő alperes férjnek a nőtartás kötelezettsége alól való felmentése a házassági törvény 102. §-a értelmében indokolva van. = Ad I. V.ö. Magámogi Dlár II. 41., 128., 181. III. 75., 224., IV. -2-2., 44, 404., 184., V. 1., 31, 126.. 127., 128. 181.. 182., 216., 217. számú esetekkel és a hozzájuk irt jegyzetekkel. — Ad II. V. ö. Magánjogi Dlár I. •4)8., III. 264. IV. 34. V. 2., 157., számú esetekkel és a hozzájuk irt jegyzetekkel. 56. Jiszkun házastársak között nincs közszerzemény. (öuria 1912 január 25. 3839/911. sz. a. 1. p. t.) A kir. Curia: A másodbiróság ítéletét azzal a változtatással hagyja helyben, hogy alpereseket egyetemlegesen marasztalja. indokok: A G. J.-tői megvett ingatlan vételárába fizetett 1500 K s járulékainak a felperes kötelesrészébe való betudását helyesen mellőzték az alsóbiróságok, mert a fizetés még a szülők életében történt, miután pedig a peres felek szülei jászkunok, kik közt közszerzemény nincs: nem lehet helye olyan jogi vélelemnek sem, hogy az mindkét szülő által történt; következőleg helyes az elsőbiróságnak az a ténymegállapítása is, hogy a fizetést M. ¥., az apa, egyedül a saját külön vagyonából teljesítette s így ÍÍZ apa által fizetett összeg az anyai hagyatéknál a felperes kötelesrészébe be nem számitható. A fennálló joggyakorlat szerint a szülő által megajándékozott gyermekek a kötelesrészre szorított leszármazó kölelesrészéért az örökrészüket meghaladó ajándék-érték erejéig és arányában felelősek. A peres felek közös édesanyja összes ingó- és ingatlan vagyonát, mely 19,521 K értékű, a három alperesnek ajándékozta s igy a felperes mellőzésével a három alperes mindegyikének 6507 K jutott; minthogy azonban egy egy gyermek örökrésze csak 4880 K-t tesz ki, mindegyik alperes örökrészén felül 1626 K ajándékban részesült. Ebből folyóan alperesek mindegyike 1626 K érték arányában köteles ugyan felperes kötelesrészét viselni, minthogy azonban alperesek a felperes kereseti kérelmének az egyetemleges marasztalásra irányuló része ellen kifogást nem emeltek, s ekként marasztalás esetén annak teljesítésébe beleegyezőknek tekinten-