Gottl Ágost (szerk.): Magánjogi döntvénytár VI. kötet (Budapest, 1913)

Magánjogi Döntvénytár. 8!> 52. Ha akkor, amikor a férj a közös lakásból eltávozott, és amikor nejét a házassági életközösség folytatására felhívta, a férjnek rendes lakása még nem volt, hanem egyik rokonánál, ennek szívességéből tartózkodott és ha ez a tartózkodó hely nem volt alkalmas a házassági életközösség folytatására : oda a nő férjét követni nem köteles. (Ouria 1911 deczember 29. 2142/1911. sz. a. III. p. t.) A kir. Ouria: A másodbiróság ítéletét helybenhagyja. Indokok: A lakásnak megválasztása a férjnek, mint a család fejének jogköréhez tartozik és amennyiben a férj által választott lakás a házasélet folytatására alkalmas, abba őt neje követni köteles, ha erre férje felszólítja. A peres felek előadásából és az alsóbirósági ítéletekben megnevezett tanuk vallomásából megállapítható, hogy akkor, amikor felperes a közös lakásból eltávozott és amikor alperest a házassági életközösség folytatására felhívta, felperesnek rendes lakása még nem volt, hanem P. M. nevü rokonánál, ennek szívességéből tartózkodott. Felperes maga sem állítja, hogy ez a tartózkodó hely alkalmas volt a házassági életközösség folytatására, oda tehát alperes a felperest követni nem volt köteles, következéskép alperes a házastársi kötelességét nem sértette meg azzal, hogy felperes emiitett felhívásának eleget nem tett. És minthogy felperes alperes ellen bontóokul szolgálható más valamely tényt nem bizonyított, helyesen rendelkezett a másodbiróság akkép, hogy felperest igazolatlan keresetével elutasította. K. F. és K. M. tanuk vallomása szerint felperes kijelentelte, hogy neki többé alperes nem kell, sőt K. M.-1 pénz igérésével arra törekedett rábírni, hogy vele ágyassági viszonyra lépjen. Felperesnek ez a magatartása a házastársi kötelesség szándékos és súlyos megsértését foglalja magában, tehát ellene a házassági törvény 80. §-ának a) pontjában meghatározott bontóokot állapítja meg. Miután pedig a másodbiróság ítéletében a házassági viszony feldúlt voltára nézve felhozott ténykörülményekből a kir. Curia is arra a meggyőződésre jutott, hogy a további életközösség a viszonkeresettei élő alperesre elviselhetetlenné vált; helyes a másodbiróságoak