Gottl Ágost (szerk.): Magánjogi döntvénytár VI. kötet (Budapest, 1913)

56 Magánjogi Döntvénytár. ségesnek találta azzal, hogy a csűr újbóli felépítésére magát kötelezettnek tartja ; mindezek alapján a letéti összeg a csűr felépítése czéljából a felperes javára kiutalványozandónak volt elrendelendő. A kárösszeg azonban, mely a kárba veszett dolog helyébe lépett, éppen ugy, mint maga a dolog haszonélvezettel van megterhelve, a letéti kárösszegre ennélfogva alperest haszonélvezeti jog illeti meg, ez okból a letét kamatait alperes javára kiutalandó nak kellett elrendelni. (1911 április 3. 2462/911. sz. a.) A marosvásárhelyi kir. tábla: Az elsőbiróság Ítéletét megváltoztatja, felperest keresetével elutasítja és kimondja, hogy az 1400 K tőke és kamatai az alperest illeti meg, melynek kiutalását az alperes kérheti. Indokok: stb. slb. (1911 május 24. 1291/911. sz. a.) A kir. Curia: Az elsőbiróság Ítéletét hagyja helyben indokaiból és azért, mert a KT. 484. §-a szerint is akkor, ha a biz tositott tárgy tulajdona a biztosítási szerződés tartama alatt másra ruházlatik át, a biztosítási szerződés minden jogokkal és kötelezettségekkel a biztosító beleegyezése nélkül is, az uj tulajdonosra megy át, feltéve, hogy ennek ellenkezőjét a biztosítási szerződés ki nem kötötte; a szerződés fellételein pedig a tulajdon átruházásával változás nem történik. Már pedig a felperesre ajándékozással tulajdonul átruházott ingatlanok, köztük a leégett csűr is, évtizedek óta, tehát az ajándékozás idejében is biztosítva voltak és ezen az a körülmény, hogy az alperes néhai férje az ajándékozás megtörténte után lejárt biztosítási szerződést némileg módosított feltélelekkel folytatta tovább, annál kevésbbé változtathat, mert ez a bizlositás lényegén nem tett módosítást. De különben is a haszonélvező akkor, amikor a tulajdonos a haszonélvezet tárgyát tevő ingatlan állagát helyettesítő biztosítási összeghez jut, ebből a dolog természeténél fogva követelhetvén az állag visszaállítását, mert kü lönben a tulajdonos a haszonélvező rovására jogalap nélkül gazdagodnék, az elsőbiróságnak ezen Ítélettel helybenhagyott ilyen értelmű rendelkezése az alperes érdekét nem sérti, mert, hiszen annak következtében újból élvezheti majd a leégett csűr helyébe lépő uj csűrnek őt megillető hasznait, ennél többre pedig igénye nem lehet. * * = V. ö. Magánjogi Dtár II. 117., 119., III. 212., V. 43., 37., 38. sz. esetekkel és jegyzeteikkel, továbbá Dtár IV. f. I. 36., II. 76. sz. esetekkel.