Gottl Ágost (szerk.): Magánjogi döntvénytár V. kötet (Budapest, 1912)
Magánjogi Döntvénytár. 21 13. Ha az árvaszék jóváhagyásával ellátott osztályegyezség alapját érvénytelen végrendelet képezte: az a kiskorú érdekében sikerrel megtámadható. (Curia 1910 nov. 2. 2454/910. sz. a. L p. t.) A pancsovai kir. törvényszék: Örökhagyó Írásbeli végrendeletét s a hagyatéki tárgyalási jegyzőkönyvben foglalt s az árvaszék állal jóváhagyott osztályegyezséget másodrendű felperessel szemben érvénytelennek nyilvánítja s másodrendű felperes öröklési jogát a hagyaték Ví-ére megállapítja. indokok: A végrendeletet örökhagyó csak kézjegyével látta el, örökhagyó az okirat magyar nyelvét nem bírja. Az 1876: XVI. tcz. 4. §-a értelmében azon esetben, ha írásbeli magánvégrendeletet egész terjedelmében nem a végrendelkező irta, a tanuk közül legalább kettőnek írni és olvasni tudni kell. írni és olvasni tudó tanúnak azt a tanút lehet tekinteni, aki az okirat nyelvét ugy szóban, mint Írásban abban a mértékben birja, hogy annak tartalmát saját közvetlen észleletéből képes megállapítani, mert a tanú csak az esetben képes a végrendelet alkotásakor igazolni magán a végrendeleti okiraton azt, hogy az okirat az örökhagyó kijelentett végakaratát tartalmazza. S. D. a végrendelet írója a magyar nyelvet szóban és írásban bírja, viszont J. N., Zs. K., 0. E. a magyar nyelvet nem érlik, P. Gy. magyarul írni és olvasni nem tud s a magyar nyelvet abban a mértékben nem birja, hogy a végrendeletnek tartalmát minden részében megértse. Eszerint a végrendelet az idézett tcz. 4. §-ában megállapított alaki kellékeket nélkülözi, azért azt érvénytelennek kellett nyilvánítani; érvényes végrendelet nem léte esetében pedig az osztrák polgári törvénykönyv 728. §-a szerint örökhagyó egész hagyatéka a törvényes örökösökre, jelen esetben az osztr. polg. törvénykönyv 732. §-ának alapján a leszármazó gyermekekre: a négy kiskorura száll. A tiszta hagyatékból a másodrendű kiskorú felperest Ht rész, vagyis 833 K illeti meg, ezzel szemben ő csak 600 K végkielégítési összeget kapott, mely azonban csak nagykorúsága elértekor lenne kifizetendő. így tehát alapos a felperesnek az az állítása, hogy a hagyatéki tárgyalás folyamán ügygondnok által képviselt kiskorú