Gottl Ágost (szerk.): Magánjogi döntvénytár V. kötet (Budapest, 1912)

Itt Magánjogi Döntvénytár. helye van-e, vagy nem, a tényállási önállóan álla­pítja meg. (Curia 1911 ápr. 20. 5788/910. sz. a. I. p. t> A budapesti kir. tábla: Az alperesek egyetemleges kár­térítési kötelezettségét megállapítja, stb. Indokok: Megállapíttatik tényül, hogy amikor K. L. I. az: alperesek tanyájára a megzálogolt ló miatt átment, alperesekkel kezet fogott és beszélgetésbe eredt. H , M. H. I. és H. J. tanuk a távolság miatt a beszélgetést nem hallották, de azt látták, hogy K. L. I -t ennek tettleges támadása avagy fenyegető állás­foglalása nélkül harmadrendű alperes a karjainál, másodrendű alperes pedig a lábainál megragadva elrántották és elsőrendű al­peres az elesett K. L. I.-t nyomban kapával fejbe ütögette, majd másod- és harmadrendű alperesek is ütötték K. L I.-t. Az ese­ményt közvetlen közelről észlelő L. F. szerint pedig a beszél­getés csak szóváltássá fajult és alperesek eközben ragadták meg^ teperték le és ütötték-verték K. L. I.-t. Alpereseknek ez a cselekedete, még ha Sz. I. tanúnak ama­vallomását, hogy K. L. I. azzal lépett a beszélgetés foUamán as. istálló felé, hogy nem ilyen emberektől vitt ő el már lovatT figyelembe is vesszük, a jogos védelem lényének nem minősít­hető, mert K. L. I. nem intézett alperesek személye vagy va­gyona ellen olyan közvetlen támadást, mely csupán a letepert­és így súlyos testi bántalmazás nélkül is ártalmatlanná tehetá K. L. I.-nak kapával és más eszközzel való ütlegelését iga­zolttá tehetné. Mivel pedig K. L. I., aki nős és két kis gyermek apja vo!tr az alperesektől szenvedett sérülések következtében elhalt, s mivel azok, kik valamely személynek halálát jogtalanul és szándékos cselekedettel előidézték, azon személyeknek, akikről az elhalt törvény szerint gondoskodni tartozott, kártérítéssel tartoznak^ ennélfogva kétségtelen, hogy alperesek az elhalt K. L I. fele­ségének és törvényes gyermekeinek kártérítésre vannak kötelezve. Igaz ugyan, hogy a büntető bíróság alpereseket a halált okozott súlyos testi sértés büntette alól a jogos védelem okából felmentette ; de mert a büntető uton kimondott felmentés csakis^ azt a kérdést dönti el, hogy az adott esetben a büntetőjogi fele­lősség alá vonás feltételei hiányoznak, ellenben az ilyképp el­bírált cselekmény magánjogi következményei felett a polgári biró r önállóan és a büntetőjogi felmentéstől függetlenül határoz, amiből következik, hogy a magánjogi követelés alapjául szolgáló ténye­ket is önállóan bírálja el. Mivel pedig a kir. tábla az alperesi tényekből nem tudta.

Next

/
Oldalképek
Tartalom