Gottl Ágost (szerk.): Magánjogi döntvénytár V. kötet (Budapest, 1912)

Mayánjogi Döntvénytár. 155 gába a fenti összesen 4000 K-t feltétlenül felvesz s ezt az ösz­szeget a felperes kötelesrészéhez előre kapott érték czimén be­számítja. Mert a kiházasitási kelengye czimén kapott 2000 K-t, mint a felperesnek anyjától előre kapott értéket feltétlenül figyelembe venni kellett, mert a felperes férjhezmenetelekor mind a két szülője vagyonos volt, ily körülmények közt az a vélelem, hogy a kelen­gyéhez mindkét szülő egyenlően hozzájárult; e vélelemmel szem­ben felperest terhelte annak a bizonyítása, hogy kelengyéjét ki­zárólag édesapjától kapta, ily bizonyítékot pedig nem nyújtott s nem is valószínűsítette, amiért is a neki. a bizonyítással e rész­ben nem terhelt alperes által kínált s elfogadott főesküvel való döntés alkalmazható nem volt. A 2000 K járadékösszeget is a vagyon állagába szintén felvenni kellett, mert a felperes ezen összegnek a kézhezvételét elismerte, azt pedig, hogy ezen összeget az örökhagyónak vissza­fizette volna, mivel sem bizonyította, holott a bizonyítás őt ter­helte. Az a körülmény, hogy az e czélra alperestől kinált főesküt a felperes elfogadta, itt sem menti fel őt a bizonyítás kötelezett­sége alól, — így ezt az összeget ugy kell tekinteni, hogy ahhoz a felperes visszleher nélkül jutott; — már pedig az ily összeg a szükségörökös kötelesrészébe beszámítandó, és pedig egész összegében azért, mert a felperes férje az örökhagyóval szoro­sabb családi kötelékben állván (vő), a juttatás a család részére adottnak tekintendő. = V. ö. Magánjogi Dtár I. 103., 107., 111., 145., 155., 166., 195., 232. II. 82., III. 64., 65., 69., 89., 90., 204, 229., 231., IV. 20., 54., 85., 86., 93., 94., 110., 118., 154., 176., 186., V. 6., 7., 8., 21., ~2±, 65., 66., sz. esetekkel és a hozzájuk irt jegyzetekkel. 92. A férjét elhagyott és más férfival ágyasságra lépett nő ezen ténye folytán a törvényes férj hagya­tékára özvegyi jogot nem érvényesíthet. (Ouria 1911 márcz. 22. 5282/910. sz. a. I. p. t.) A temesvári kir. tábla: Az elsőbiróság ítéletét megváltoz­tatja s másodrendű felperesnőt özvegyi joga megállapítása, stb. iránti keresetével egészen elutasítja. Indokok: Igaz ugyan, hogy a hátrahagyott özvegynek az

Next

/
Oldalképek
Tartalom