Gottl Ágost (szerk.): Magánjogi döntvénytár V. kötet (Budapest, 1912)

Magánjogi Döntvénytár. 141 ként történt alkalmaztatása közben az üzemben volt kaszálógép a balkarját az alkar felső harmadában elvágta. Nyilvánvaló, hogy a felperest ért baleset az alperes anyagi érdekében, általa kifejtett munkásság közben következett be, nem változtatván ezen jogi álláspont felelt az sem, hogy az ökrök mellé ostoros gyerekként kirendelt felperes a kaszálógép üzeme alatt a gép előtt felrepülő fürjek után kapkodott és eme pajkossága közben esett a gép elé. Alperesek szerint a baleset a felperes hibájából következett be. Jóllehet alperesek nem bizonyították azt, hogy a baleset az által köveikezett be, hogy a felperes a működésben volt gép elé kerülve, ott a felrepülő fürjek után kapkodott s e közben a gép elé bukott, mert a tanuk a baleset mikénti lefolyásáról részben mit sem tudnak, részben hallomás után tettek tanúságot; a bíróság az alperesek felelősségét megállapitandónak találta az esetben is, ha a baleset a felperes fentebb vázolt pajkosságára visszavezethető lenne is ; mert a felperes terhére rótt pajkoskodás a serdülő gyermek természetes sajátsága, már pedig az, aki ily tulajdonsággal biró egyént alkalmaz a testi épséget veszélyeztető üzemeknél, az felelős az abból származható károsodásokért is ; ezek alapján alperes kártérítési kötelezettségét megállapítani kellett stb. (1909 szept. 29. 12,929/909.) A szegedi kir. tábla: Az elsőbiróság ítéletét indokaiból helybenhagyja. (1910 június 21. 2909/910. sz. a.) A kir. Ouria: Mindkét alsóbiróság Ítéletét megváltoztatja, a felperest kefesetével elutasítja. Indokok: Felperes a baleset történtekor az alperesek kaszálógépe elé fogott ökrök mellett mint ostoros gyerek tett szolgálatot, akinek a helye éppen az ökörfogat ellenkező oldalán van, mint ahol a kaszálógép működik. Minthogy pedig a felperesre bízott munka az említett helyzetnél fogva különös veszélylyel nem járt s a felperes nemcsak nem bizonyította, hogy az alpereseket valamely mulasztás, vagy vétkes gondatlanság terhelné, hanem P., H. és D. tanuk vallomásai szerint a balesetet magának a felperesnek hibája okozta, aki a gép előtt ugrándozva, a gép előtt felrepült fürjet, megfogni akarta s eközben elesett, az utolsó tauu szerint pedig a fűbe lehasalt ; minthogy továbbá az a körülmény, hogy a nevezett tanuk a baleset lefolyását nem saját közvetlen észlelésük, hanem csak a ténytanuktól nyert értesülésük alapján adlák elő, ezen tanúvallomások elfogadásának akadályául azért nem szolgálhat, mert azt, hogy a közvetlen ténytanuk időközben történt elhalálozásuk miatt kihallgathatok nem voltak, maga a felperes okozta azzal,