Gottl Ágost (szerk.): Magánjogi döntvénytár V. kötet (Budapest, 1912)

Magánjogi Döntvénytár. 113 a földbirtokos beleegyezése nélkül kőszénkutatásra való engedély, annál kevésbé bányászati adomány a bányahatóságok részéről senkinek sem adható; ugyanazon §. d) pontja pedig ott, ahol az úrbéri összesítésnek még helye van, a bármely földön felfedezendő kőszéntelepet a volt földesúri birtok tartozékának nyilvánította. Minthogy pedig a csatolt úrbéri iratok között levő úrbéri egyezség az 1864 szeptember 23-án, tehát az ideigl. törv. szab. keletkezése után jött létre, kétségtelen, hogy Gs. volt úrbéres községben közvetlenül az úrbéri egyezség megkötése előtt a jogi állapot az volt, hogy az abban az időben fennállott jogszabály szerint a kőszénhez való jog a volt földesurat, tehát felperest illette, még pedig ugy a volt földesúri, mint a volt úrbéres földeken. Az ideigl. törv. szabályoknak most ismertetett rendelkezései az általános bányatörvénynek a kőszén kutatására és a kőszénbányaadományozásokra vonatkozó intézkedéseivel csak annyiban függenek össze, hogy abban a föltevésben, mikép a magvar törvényhozás a bányajog iránt a szénbányászat fejlődésére kedvező irányban a közel jövőben intézkedni fog, a földbirtokos részére az általános bányatörvény 284. §-ától eltérőleg a kőszénhez való jogot nem határozott évekre, hanem a törvényhozás ujabb rendelkezéséig adja meg és hogy a földbirtokos engedélyét nem csupán az 1857 márcz. 19-én kelt császári rendelet 2. és 4. §-aiban körülirt területekre, hanem az országban levő bármely területre nézve, amelyen akárki szén után kutatni és szénbányát nyitni kiván, megszerzendőnek mondja ki. A Cs. község volt úrbéresei és a felperes között létrejött, már hivatkozott úrbéri egyezség 7. §-a a kőszénre nézve azt tartalmazza, hogy mivel az ideigl. törv. szab. rendelkezéseivel a kőszénnyerésnek földesúri joga ismét visszaállíttatott, a földesúrnak a szénkutatásra és szénnyerésre vonatkozó ez a joga az azon barátságos egyezség szerint kihasított úrbéri szántóföldekre, erdő- és legelőlerületekre is önként értetődőleg változatlanul fenmarad. Alpereseknek az az ellenvetése, hogy az úrbéri birtokrendezés tárgyául a szóbanforgó egyezség szerint csupán a legelőelkülönités, az erdőhasználat rendezése és a földesúri földeknek a volt úrbéresek földjeivel való kicserélése állapíttatott meg, amiből folyólag a szénre vonatkozó 7. §. jogtalanul került be, nem bír megállható alappal. Kétségtelen ugyanis, hogy a magyar bányajognak vannak úrbéri vonatkozásai, amelyek az úrbéri rendezéssel kapcsolatban oldhatók és oldandók meg; ily úrbéri vonatkozású részek: az Magánjogi Döntvénytár. ,V. 8