Gottl Ágost (szerk.): Magánjogi döntvénytár V. kötet (Budapest, 1912)

no Magánjogi Döntvénytár. tási összeg és járulék megfizetése iránt, azon az alapon, hogy alperes az általa épített vasúti vonal által átszelt, és ekként két részre osztott felperesi ingatlanra összekötő átjáró építésére kö telezte magát, de ebbeli szerződési kötelezettségének nem tett eleget. Ebben a perben alperest a másod- és harmadbiróilag is helybenhagyott elsőbirósági Ítélettel, tehát jogerősen arra kötelezték, hogy felperes részére a kérdéses átjárót épitse meg, amennyiben pedig ezt elmulasztaná, ugy felperesnek 1000 K kártalanítást fizesssen. Az előbb említett perben a felebbezési eljárás rendjén kihallgatott szakértők, felperesnek ingatlana keltészelése által okozott értékveszteségét 2000 K-ban álllapitották meg, de felperes akkor kereseti igényét csakis 1000 K-ban kérte megítélni, fentartván jogát, hogy további 1000 K értékvesztesége iránt, külön perrel felléphessen. Ez a külön perre fentartott 1000 K értékveszteség képezi jelen pernek a tárgyát. Alperes az átjárót az itéletileg megszabott határidőn belül nem építette meg. Alperes — ebben a perben — elsősorban az ítélt dolog <res judicata) kifogását kívánta érvényesíteni, melynek azonban A felebbezési bíróság nem adott helyet, még pedig azzal az érveléssel, hogy az előző per tárgyává tett 1000 K a 2000 K-ban megállapított érlékveszteséget nem meríti ki; más szóval, hogy a jelen per tárgya az előző per vonatkozó tárgyával nem azonos. A felebbezési bíróságnak az alperes által felülvizsgálati kérvényében meg is támadott ez a jogi álláspontja azonban téves. Ugyanis az ilélet anyagi jogereje (optk. 12. §.) nemcsak pozitív, hanem negatív irányban is nyilvánul. Ez utóbbi irányú hatálya az ítélet jogerejének különösen abban az esetben áll elő, ha valaki valamely egységes követelését akár tévedésből, akár szándékosan nem abban a mértékben bocsájtotta birói döntés alá, amely mértékben azt megtehette volna. Az előző per tárgya az a jogkérdés volt: hogy alperes az átjáró építésének elmulasztása folytán kártérítést követelhet-e és mennyit? az előző perben eszerint a mennyiség is ítélet tárgyát képezte, az ilélt dolog tehát a mennyiségre kiterjedőleg igen is fenforog; tekintettel arra, hogy felperes ebben a perben is az előző perbeli jogalaptól még a kártérítés összegét befolyásoló tények szempontjából sem tér el. Természetes, hogy másként állana a kérdés akkor, ha fel peres keresetét a kártérítés mennyiségére nézve uj, az előperben fel nem hozott tényekre és körülményekre fektetné, s «zzel most érvényesített követelésének uj tény és jogalapot adna ;