Gottl Ágost (szerk.): Magánjogi döntvénytár V. kötet (Budapest, 1912)

Magánjogi Döntvénytár. 103 támadó féllel szemben telekkönyv nélkül is elsőbbséggel bir s igy a megszerzett jog őt az anyagi jogállás szerint is megilleti, a bejegyzés megtámadására való jog tehát üres jog; igaz az is, hogy elvileg megfelel az anyagi jogállásnak az, hogy a tulajdonos mint kölcsöntartozással adós által előbb adott zálogjog bekebelezési engedély, az utóbb más részére történt tulajdoni elidegenitéssel szemben is érvényesíthető legyen; mert a jelzálogra való igény is épp oly joggal a telekkönyvben biztában szerezhető, mint akármely más dologi jogra, tehát akár a tulajdonjogra való igény. Elvileg igaz az is, hogy a valónak feltett alperesi kötelezvény értelmében, a telekkönyvtől eltekintve, érvényesen szerezhetett volna alperes az ingatlanra, nem ugyan egyszerű, de végrehajtási zálogjogot (1881 : LX. t.-czikk 203. §.). még pedig arra való tekintetlel, hogy az adósnak sem a kölcsön felvételekor, sem ma is más vagyona, mint az ingatlan nem volt és nincs, a későbbi vevő felperes által elvileg megtámadhatlan végrehajtási zálogjogot lehetett volna alperesnek szereznie. Ámde a jogi életforgalom biztonsága érdekében áll az, hogy ezen elvi szabályokra csak az hivatkozhassék, aki nemcsak a joga szerzésében, hanem a joga érvényesítése körül is akként jár el, hogy mások irányában rosszhiszeműnek tartható ne legyen. Ebből folyólag a jogi élet forgalom követelményekép a rosszhiszemű jogszerzéssel, vagy a rosszhiszemű jogérvényesítéssel szemben a jóhiszemben szerzett puszta kötelmi jogczimeket is védelemben kell részesíteni s e végből a megtámadási keresetre való jogot a jóhiszemű, bár későbbi szerzőnek a megtámadott részéről előbb szerzett, de rosszhiszemüleg érvényesíteni kivánt joggal szemben is meg kell adni. Az itt kifejtettekhez s ama tényálláshoz képest, hogy felperes a vételi ügyletet a telekkönyvben bízva, alperes követeléséről nem tudva, tehermentes ingatlanra kötötte meg, nem lehet alperesnek joggal azon elvi álláspontra helyezkedni, hogy jelzálogjoga, illetve végrehajtási zálogjoga megszerzésekor felperest még tulajdonjog nem, hanem csak F. A. ellen érvényesíthető kötelmi jogczim illette; s arra sem, hogy jelzálogjogra való igénye előbbi keletű és ugyancsak a jogos tulajdonostól eredő, mint felperesnek a később szerzett tulajdoni igénye. Mert amidőn alperes a jelzáloghoz való igényét éveken át érvényesíteni szükségesnek nem találta s ezzel harmadik személyeknek jóhiszemű jogszerzéshez az utal nyitva tartotta s amidőn a felperes vételügylete alkujánál maga is jelen volt, sőt még ő szabta meg az ingatlannak tehermentesen vett 880 K vételárát,