Gottl Ágost (szerk.): Magánjogi döntvénytár V. kötet (Budapest, 1912)

Magánjogi Döntvénytár. 101 (Ouria 1911 márczius 16. 3862/1910. sz. a. A Curia MII. tanácsának elvi jelentőségű határozata.) A kir. Ouria: A másodbiróság Ítéletét helybenhagyja, egyszersmind a felebbezés munkadiját és kiadását dr. N. E. felperesi ügyvéd javára 153 K 30 f -ben és dr. D. F. alperesi ügyvéd részére 251 K 30 f.-ben megbízóik irányában megállapítja. Indokok: Az alsófoku bíróságok helyes ténymegállapítása szerint az első- és másodrendű alperesek 1906 október 4-én, amikor Gy. S.-val és társtulajdonosaival a cs—i dűlőben fekvő ingatlanokra vonatkozóan adásvételi szerződésre léptek, tudták azt, hogy felperes ugyanezektől a tulajdonosoktól ugyanezen ingatlanoknak per tárgyát tevő részeit vétel utján már előzően megszerezte s tudták azt is, hogy felperes a megvett jutalékokat tényleg birtokba is vette. Ez a ténymegállapítás jogszerű alapot nyújt annak a megállapítására, hogy első- és másodrendű alperesek adásvételi szerződésük megkötésénél nem jártak el joguk szerzéséhez szükséges jóhiszeműséggel, még abban az esetben sem, ha első- és másodrendű alpereseknek felperes korábbi adásvételi jogügyletének joghatályosságára nézve kételyeik is voltak. A másodbiróság Ítéletét tehát ebből az indokból és ezzel ellentélben nem álló saját s az elsőbiróság ítéletéből átvett indokainál fogva helyben kellett hagyni. * * = V. 5. Magánjogi Dlár II. 88., III. 26., 84., 85., 137., IV. 9., 89. és V. 59. sz. esetekkel és a hozzájuk irt jegyzetekkel. 59. Abban az esetben, amidőn a hitelező zálogjogát éveken át nem kebeleztette be és nemcsak jelen volt, amikor a tulajdonos az ingatlant tehermentesen eladta, hanem ő maga szabta meg a vételárat, anélkül, hogy a vevőt követelése és zálogjoghoz való igénye fennállásáról felvilágosította volna, noha tudta, hogy eladónak, aki a fia, ez ingatlanon kivül más vagyona nincs és zálogjogát csak a vételi szerződés megkötése után, de a