Gottl Ágost (szerk.): Magánjogi döntvénytár V. kötet (Budapest, 1912)

Magánjogi Döntvénytár. 55. A hitbizományra való várományost jogosultság megtámadására csak annak van kereseti joga, aki várományost érdekeltségét igazolja. Ily perben a kereseti jog hivatalból vizsgálandó még akkor is, ha alperesek ez ellen kifogást nem tettek vagy attól elállottak. (Curia 1911 márczius 14. 78/1911. sz. a. A Curia I. tanácsának elvi jelentőségű határozata.) A kir. Guria : Mindkét alsóbiróság Ítéletének azt a rendelkezését, amely szerint felpereseknek az iránt előterjesztett kereseti kérelme felett, hogy az E. grófi család idősb fraknói ágának a cs.-sz—i hitbizományban való várományosi joga megállapittassék, az érdemleges határozat hozatalát mellőzték, megváltoztatja s felpereseknek ezt a kereseti kérelmét a hitbizomány alapitására vonatkozó okiratok alapján a jelen perben érdemlegesen megbirálandcnak kimondja s az alsóbirósági Ítéleteknek a többi kereseti kérelem felett rendelkező részét hatályon kívül helyezve, utasítja az elsőbiróságot, hogy a fent jelzett kereseti kérelem érdeme felett s azzal kapcsolatosan a többi kereseti kérelem tárgyában a perköltségre is kiterjedő uj Ítéletet hozzon. Indokok: Felperesek keresete annak a megállapítására is irányul, hogy a várományosi jog a cs.-sz—i hitbizományban az alapító gr. E. V. F. fiágának kihalta esetére, az alapító okiratok alapján az E. család idősb fraknói ágát s elsősorban a t.-g—i hitbizományt alapító gr. E. II. M. ágát illeti. Ez a kereseti kérelem mint önálló s a többi kereseti kérelemtől független kérelem, tekintettel arra, hogy az I. és III—VIII. r. felperesek az E. család idősb fraknói ágához tartoznak, akik mint ilyenek, águk várományosi jogának megállapítását, az azt el nem ismerő alperesekkel szemben, akik magukat a cs.-sz-i. hitbizományt alapító gr. E. V. F. jogutódlásra hivatott leszármazóinak állítják és azt vitatják, hogy az emiitett hitbizományban való hitbizományi öröklésre kizárólag a fent nevezett alapitótól leszármazó fiutódok vannak hivatva, ebben a perben érdemlegesen megbírálható, mert az eme vitás kérdés állal egymás irányában érdekelt felek felperesi és alperesi minőségben valamennyien perben állanak. De ez a kereseti kérelem ebben a perben annyival inkább és feltétlenül érdemlegesen meg is biráMagánjogi Döntvénytár. V. 7