Gottl Ágost (szerk.): Magánjogi döntvénytár V. kötet (Budapest, 1912)

90 Magánjogi Döntvénytár. abbeli óhajuknak adnak kifejezési, hogy egymás mellett temettessenek el, nem hogy fenn kétséget az iránt, hogy a végrendelkező házastársak halálesetre szóló rendelkezéseiket viszonosan, vagyis egymásra való tekintettel tették meg; minélfogva az örökhagyó az által, hogy ezt a viszonos végrendeletet az örökség átadásának alapján elfogadta, elesett attól a jogától, hogy attól eltérően ujabb végrendeletet tehessen. = V. ö. Magánjogi Dtár III. 93., 23Í5., IV. 7., 14., 216. sz. esetekkel és a hozzájuk irt jegyzetekkel. 52. A második nőnek az 1840: VIII. tcz. 18. §-a alapján özvegyi haszonélvezetül kiadandó egy gyermekrész meghatározásánál az örökhagyó által kielégített gyermek számításba nem jön. (Curia 1911 febr. 14. 5077/910. sz. a. I. p. t. A pozsonyi kir. tábla: Az elsőbiróság ítéletét abban a részében, melylyel örökhagyó Írásbeli magánvégrendeletét érvénytelennek mondta ki, továbbá a hagyatéki ingatlanoknak megjelölt részét az örökhagyó első neje, V. A.-né hagyatéka gyanánt állapította meg s ugy ezt a hagyatékot, mint V. A. hagyatékát a törvényes leszármazó örökösöknek ítélte meg, helybenhagyja azzal a változtatással, hogy V. V. és V. K. részére örökrészt nem ítél meg, V. V. felperest keresetével egészben elutasítja a V. M.-nak jutó örökrészt pedig özv. V. A.-nénak ítéli meg, ehhez képest stb., stb. Indokok: Az elsőbiróság Ítéletét azon részében, melylyel örökhagyó végrendeletét érvénytelennek nyilvánította s az ingatlanoknak bizonyos részeit az örökhagyó első nejének közszerzeményeként megállapította, helybenhagyni kellett, mert ha bizonyítást is nyerne, hogy ezen az örökhagyónak első nejével fennállott házassága alatt szerzett ingatlanoknak a vételára részben a második feleséggeli házasság tartama alatt s a második feleség hozományából lett kifizetve, az nem változtatna ezen ingatlanok jogi természetén, hanem a második feleség a befekteted hozományi készpénzét a hagyatékból visszakövetelheti, ily viszonkeresetet azonban özv. V. P. A. nem emelt, sőt kifejezetten kijelentette, hogy az igényét külön perre tartja fenn, s a hagyatéki leltárban az ő hozományi követelése teherként különben is fel van véve.