Gottl Ágost (szerk.): Magánjogi döntvénytár V. kötet (Budapest, 1912)

Tartalommutató. VII teményes müvek tekintetében tehát a törvény kettős védelmet biztosit: védi a szerkesztő jogát az egész miire, az egyes adalékok szerzőinek saját szerzői jogát pedig az egyes adalékokra nézve. A szerzőjogi törvény a gyűjteményes irói müveket a védelmi jog tekintetében az egyébnemü irói müvektől félreismerhetetlenül megkülönbözteti, a mi egyrészt kitűnik abból, hogy a törvény nem is magát a gyűjteményes művet, mint ilyet, hanem inkább azt a szellemi tevékenységet kívánja oltalmazni, melyet a szerkesztő a mü létrehozása körül kifejtett; másrészt pedig abból, hogy ennek a szellemi tevékenységnek eredménye nem egyes irodalmi adalékoknak beillesztéséből áll, hanem az összes adalékoknak egységes egészet képező összmübe való egybekapcsolásában nyilvánulhat meg csupán .„ ._. 27 33. Rajzok, melyeknek az a rendeltetésük, hogy alakjaik az uri öltönyök és felöltők legújabb stílusát ábrázolják : bármily művészi kivitelűek legyenek is, az időnkint változó divat ismertetését és ennek folytán terjesztését czélzó oly iparkészitmények tekintendők, melyet az 1884: XVI. tcz. 66. §-a a szerzői jog védelméből teljesen kizár.... ™ 53 75.1. Hogy önálló-e vagy nem önálló valamely irói mü az 1884: XVI. tcz. 62. §-a 4-ik pontjának szempontjából, ez nem attól függ, hogy milyen hosszú vagy milyen rövid a kérdéses mü, hanem attól, hogy a kérdéses irói mü valamely más irói műnek átdolgozása, kivonata, vagy esetleg kibővitése-e, vagy sem ? — II. Képkiállitást ismertető czikkel egyidejűleg néhány kiállított kép utánképzésének közzététele a szöveg értelmezésére szolgál és ha e czél által indokolható korlátolt terjedelemben történik: szerzői jog bitorlásának nem tekinthető „ „ .... 130 103. Ha a népdal módjára tovaterjedő münépdal szerzője a dalt forgalomba bocsátja és a dal elterjed, anélkül, hogy azt szerzője előbb, mint szerzeményét adná ki: a szerző szerzői jogairól lemondottnak tekintendő s amennyiben utóbb bizonyitható is, hogy a népdalnak ki a szerzője, ez az 1884: XVI. tcz.-ben a szerző részére biztosított jogi oltalmat többé igénybe nem veheti... 175 203.1. A szerzői jog a szerződés átruházta terjedelemben a kiadót illeti, a szerzői jogon ejtett sérelem tehát a kiadó szerzői jogát sérti, aki szerzői jogának megsértése miatt jogosult az 1884 : XVI. tcz. 28. §-a alapján keresetet indítani. — II. Vizsgázók számára összeállított kérdések és feleletek, ha a feleletekben a szerző müvében megirt tanítások táratnak a tanulók elé: a szerzői jog bitorlását képezik akkor is, ha az utánzat a szerző egyetemi előadásai, vagy müvének korábbi kiadásai nyomán készült ..„ „ _ _ „ .„. _ 346 204. Kuplék a szöveges zenemüvek közé tartoznak. Előadásukhoz rendszerint elég a zeneszerző beleegyezése, hacsak oly körülmények nem forognak fenn, melyekből a kabaré tulajdonosának tudnia kellett, hogy azok mint zenemüszövegek a szöveg szerzőjének beleegyezése nélkül zeneműként sem adhatók elő.. „. „ .„ „ ~ 348 Bányajog. 64. A megváltott szőlők a volt jobbágyokat tulajdoni joggal illetvén: őket, hacsak az 1871: LIII. l.-czikk 85. §-a annak útját nem állja, a kőszénre vonatkozó s a tulajdonjogban benne foglalt jogosítványok is megilletik. Ha tehát az úrbéri egyezség a szőlőkre ki nem terjedt, hanem a kőszénhez való jogot a volt földesúr részére csak az úrbéri szántókra, erdőkre és legelőkre tartja fenn, a földesúrnak a szőlők alatt lévő kőszénre nincs joga. A telekkönyvi bejegyzés, vagy a kőszénkutatási