Gottl Ágost (szerk.): Magánjogi döntvénytár V. kötet (Budapest, 1912)

70 Magánjogi Döntvénytár. kötésére is rábírni igyekezik, amely inkább a harmadik személynek, mint a községnek, illetve érdekeltjeinek nyújt előnyt, vagy amelynél a község vagy annak érdekeltjei kedvezőbben is szerződhettek volna. Figyelemmel arra a túlnyomó befolyásra is, melylyel a jegyző a község ügyeinek elintézését a községi elöljáróság s a képviselőtestület tagjai közt rendszerint irányítja, nem engedhető meg, hogy a jegyző vagyoni előnyök szerzése végett magára nézve olyan helyzetet teremtsen, amely a község és az abban lakó egyes magántulajdonosok érdekeinek sérelmét vonhatja maga után, s ezért az oly ügyletet a jó erkölcsökbe ütköző ügyletnek kell tekinteni. Lehet, hogy az egyes konkrét esetekben a közvetített ügylet netán olyan is volt, amelynél kedvezőbbet a község vagy érdekeltjei nem érhetlek volna el, ez azonban a vitás kérdés eldöntésénél befolyással nem lehel, mert nem az egyes esetekben bekövetkezett eredmény, hanem a veszélyeztetett közérdek a szempont, amelyből a kérdés elbírálandó. A belügyminisztérium által 126,000790:1 sz. a. a községi és körjegyzők részére kiadott ügyviteli szabály 23. §-a szerint is, nem szabad a jegyzőnek magánmunkálatra megbízást vállalnia olyan ügyben, melynek hatósági eldöntésében hivatali állásánál fogva részt kell vennie. A felperes vétett ezen tilalom ellen, mert a közvetített szerződés megkötése a községi közgyűlés jogkörébe tartozik, a közgyűlésnek pedig a jegyző hivatali állásánál fogva tagja, s az 1886: XXII. tcz. 58. §a szerint ott szavazattal bír; a szabályrendelet idézett §-a pedig nem értelmezhető olyképp, mintha az abban foglalt tilalom a közgyűlés eldöntése alá tartozó ügyekre nem vonatkoznék azért, mert a jegyző a szavazástól tartózkodhatik. De figyelemmel felperesnek ezen kőszénkutatás biztosítására vonatkozó, az egyes magántulajdonosokkal szemben alperes érdekében kifejtett és attól díjazni is kötelezett tevékenységnek tartalmára, a község és érdekeltjeinek egymáshoz való viszonyánál fogva a kőszénkulatás, kiaknázás és bányavállalat létesítésének fogalma ezt a tevékenységet csak olyannak minősítheti, mely egységes és összefüggő eredményt kívánt létesíteni a község mint jogi személy és az egyesek magánvagyona ellen, és igy felperesnek mint a községek első tanácsadójának nem szabad díjazás mellett olyan szerződés létrehozásában résztvenni, mely első látszatra is már az alperes érdekeit kívánja szolgálni. Felperes tehát ezen megbízásból kifolyólag bíróilag érvényesíthető jogokkal nem bírván, ezzel elutasítandó volt. (1910 márez. 22. 40/910.)