Gottl Ágost (szerk.): Magánjogi döntvénytár V. kötet (Budapest, 1912)

Magánjogi Döntvénytár. 67 ságnak az Ítélet hozatala alkalmával tudomása lett volna arról, hogy felperes nyereségvágyból elkövetett bűncselekmény miatt jogerejüleg el volt ítélve, az idézett tcz. 21. § a értelmében felperes részére a póteskü meg sem lett volna Ítélhető, ugyanazért az idézett §. értelmében felperesnek megítélt póteskü kivételét mellőzni, s az 1881 : L1X. tcz. 22. §-ából vont hasonlatosságnál fogva a perbeli Ítéletek hatályon kivül helyezése mellett a per folytatólagos tárgyalását elrendelni kellett. (1910 májczius 10. 2597/910. sz.) A szegedi kir. tábla: Az elsőbiróság végzését megváltoztatja s alperest azon kérésével, hogy felperes a póteskü letételére ne bocsáttassék, elutasítja. Mert az 1881 :LIX. tcz. 22. §-a csak azon esetben nyerhet alkalmazást, ha az ügyfél a per megindítása után ítéltetett el, már pedig a büntető itelet 1893-ban, tehát a perindítás előtt emelkedett jogerőre. A per indítása előtti kizárási okról a perrendtartás 222. §-a rendelkezik, e szerint az a fél, aki gátolni akarja, hogy ellenfele esküt tegyen, érveit a per folyama alatt adja elő; alperes azonban ezen kötelességének eleget nem telt, holott tudnia kellett a "válaszirat tartalmából, hogy a felperes a tanuk vallomásához szükség esetére a pótesküjét felajánlotta. (1910. évi április hó 27. 1901/910. sz.) A kir. Ouria: A másodbiróság végzését megváltoztatja és az elsőbiróság végzését hagyja helyben az abban felhozott s e helyütt is helyeseknek elfogadott indokok alapján, ennek következtében az elsőbiróságot további szabályszerű eljárásra utasítja. * * = A Dtár uj f. X. 153. lapon közölt határozat az 1881 : LIX. tcz. 22. §-ának rendelkezését csak arra az esetre látszik szorítani, midőn a jogerős elitélés az eskü kínálása után merült fel. Ellenben a budapesti kir. tábla későbbi határozata szerint nem lehet a törvényt akként értelmezni, hogy a nyereségvágyból elkövetett bűncselekmény miatt tőrtént elitélés esetén az elitélt fél csak akkor zárható el a póteskü letételétől, ha ellenfele a kifogást a perrendtartás 222. §-a értelmében már a per folyama alatt felhozta. Ellenkezőleg az 1881 : LIX. tcz. 21. §-ában felsorolt személyi minősilési mozzanatok fenforgása esetében az esküt az erkölcsi alap hiányából általában meg nem engedhetőnek mondja ki a törvény akkor is, ha a személyi minősitési mozzanatok a perben fel nem hozattak, hanem csak az eskületételkor merültek fel. Dtár uj f. XXXV. 7,