Gottl Ágost (szerk.): Magánjogi döntvénytár IV. kötet (Budapest, 1911)

Magánjogi Döntvénytár. 43 hitelező által kívánt s a felperes személyes kötelezettsége megszüntetésére is alkalmas közokiratot kiállítani. A vita akörül forog, vájjon a felek közt a B) alatti adásvevési szerződésben létesült kötelem alapján a vevő alperes a vételáron felül viselni tartozik-e még a kereseti 1687 K és a jelzálogos hitelezőt megillető azon járulékokat, amelyeknek kifizetéséért a jelzálogos hitelezővel szemben egyedül a felperes vállalt felelősséget. Felperes elismeri, hogy alperes az adásvevési szerződés szerint a 145,600 K vételárba való betudás mellett 60,000 K számszerűen megállapított adósságot vett át s hogy a vételárnak ezt meghaladó részét az alperes már ki is fizette; ebből pedig kétségtelen, hogy felperes a vevő alperestől a kereseti követelés jogalapját képező adásvevési jogügyletből folyóan a vételáron felül további fizetést jogosan nem igényelhet. De egyébként is jogtalan a követelés; mert a hitelező javára a jelzálog tulajdonosa személyében beállott változás esetére a V. alatti kötelezvényben kikötött járulékok fizetéséért a felperes, mint személyes adós vállalt kötelezettséget; ez a kötelezettsége pedig egyedül azzal, hogy az alperes a vételárba kifejezetten 60,000 K dologi terhet vett át és dologi adóssá vált, az alperesre — külön kikötés nélkül — át nem szállt s a B) alatti szerződés tartalma egyenesen kizárja azt a feltevést, hogy alperes a leiperesnek e járulékos természetű kötelezettségét a hitelezővel szemben a főkötelezettség elvállalása mellett hallgatóan átvállalta volna. Figyelembe véve ezek után, hogy alperes, mint ezidőszerinti dologi adós által a hitelező kölcsönéért a személyes felelősség joghatályos átvállalhatásának az előfeltételét, a hitelező s a felperes közti jogviszonyból folyóan á kereseti 1687 K-nak a felperest terhelő kifizetése képezi, ami nélkül a hitelező sem a felperest a személyes felelősség alól feloldani, sem helyébe az alperest személyes a dósként elfogadni nem tartozik, nyilvánvaló, hogy az alperes 60,000 K jelzálogos tartozásáért a felperesnek személyes felelőssége épp az ő saját mulasztása miatt sem szűnt még meg; minélfogva a keresetet el kellett utasítani. (1909 június 28. 2021/909. sz) A kir. Curia: A másodbiróság ítéletét megváltoztatja s az elsőbiróság marasztaló ítéletét hagyja helyben. Indokok: A jelzálogilag biztositolt adósság külön kikötés nélkül is átszáll az uj tulajdonosra ; a B) alatti okiratban foglalt annak a kikötésnek tehát, hogy alperes mint vevő, a vételárba való beszámításként átveszi a megvett birtokot terhelő 60,000 K jelzálogkölcsönt teljes összegében, nem tulajdonitható az az érte-