Gottl Ágost (szerk.): Magánjogi döntvénytár IV. kötet (Budapest, 1911)

2 Magánjogi Döntvénytár. tet inditó és viszonkereselet támasztó peres házastársak közül melyik fél ellenében forog fenn bontó ok s tehát, hogy melyik fél hibájából bontatik (el a házasság s melyik házasfél vétkes, hanem mindezeknek megállapítását az egyik fél részére megítélt póteskütől tették vagylagosul függővé. Ez az ítéleti rendelkezés azonban házassági jogunk alapelveibe ütközik, mert teljesen téves a kir. ítélőtáblának az a jogi felfogása, hogy bontó perekben csak a felek főesküjének nincs helye ; az a körülmény ugyanis, hogy az alsóbiróságok a per mikénti eldöntését a felperes pótesküjétől tették függővé, világosan mutatja, hogy a két eskü között a per kimenetelére nézve semmi különbség sincs. A kir. Curia állandó gyakorlata a házassági bontó pereknek akár fő-, akár póteskü általi eldöntését soha meg nem engedte, amely a biró belátása helyett a félnek akaratára bízza az attól teljesen függetlenül megítélendő bontás kérdésének eldöntését és a közjogi szempontot egészen a magánfél akaratának rendeli alá. A jelen esetben a felperes esküje döntené el, hogy melyik fél oldalán van a bontó ok; feltételes bontást azonban törvényeink nem ismernek, az ily ujitás nyilván megengedhet étlen elemeket vinne be házassági jogszolgáltatásunkba, mely csak arra volna alkalmas, hogy annak szilárd alapjait megingassa. A bontó ítéletben kétségen kívül kell megállapítva lenni annak, hogy a házasság kinek hibájából bontatik fel és melyik fél a vétkes? Ezeket nem lehet az Ítélet után bekövetkező és bekövetkezhető körülményektől függővé tenni és függőben hagyni, meri a bontó ítélet bizonytalanságot és kétségeket nem tür meg ; mindezeknél fogva mindkét alsóbiróság ítéletét az 1881 : LIX. tcz. 39. §-ának o) pontja alapján hivatalból megsemmisíteni s az elsőbiróságot nj határozat hozatalára utasítani kellelt. * * = Házassági kötelék felbontása iránti perekben a bizonyítási eljárásnál a polgári törvénykezési rendtartás szolgál irányadóul. Dlár uj f. XVI. 43. — A házassági válóperekben a kötelék felbontását illetőleg, főeskü általi bizonyításnak helye nincsen Dlár uj f. XX. 7ü. — Válóperben a félnek azon beismerése, hogy házasságtörést követelt el, figyelembe nem vehető, Dlár uj f. VII. 58., uj f. XII. 34., uj. í. XIII. 270., 276. 2. Magában véve az a körülmény, hogy a házastárs szeszes italok mértéktelen éluezete által keletkezett és hosszas gyógykezelést igénylő alkoholos