Gottl Ágost (szerk.): Magánjogi döntvénytár IV. kötet (Budapest, 1911)

Magánjogi Döntvénytár. 9!) «elemi iskola alakításáról, tehát az iskolai osztályoknak jelentékeny kibővítéséről lévén szó, a községnek, mint «Schulíassion» czimü okirat szerint az iskola íenlartójának határoznia kellett az iránt is, hogy a kibővitendő iskolát hol fogja elhelyezni. Abból a határozatából tehát, hogy az uj intézetet is a peres telken meghagyja és az azon levő épületet e czélra átadja, nem lehet következtetést vonni arra, hogy alperes község a teleknek és épületnek a tulajdonjogát is a felekezeti iskolának átengedte volna, sem pedig, hogy a község ezt az ingatlanát alapítványképen r. k. felekezeti iskolának szánta oda. Nem bir jelentőséggel az sem, hogy a jelzett községi ülésen határozattá, ment az is, hogy az iskolaépület kibővítésére a község által kezelt iskolai alapból 6000 K lesz fordítandó, mert ha felperes az alapítványnak felekezeti jellegét és felhasználását bizonyította volna is, ez magában véve az ingatlanok tulajdonjogát nem érinti. A dolog ilyen állása mellett, tekintettel még arra is, hogy mindaddig, mig az iskolai helyiség szűknek nem bizonyult, alperes község az épület egy részét községi és jegyzői irodának használta, s hogy az 1864 augusztus 6-án kelt, alperes által kiállított és a helytartótanács által is jóváhagyott «Schulfassion» czimü okiratban az iskolai épület a község tulajdonának mondatik, s hogy az ingatlanok tulajdonjoga is mindig az alperes javára volt telekkönyvezve, s felperes, akinek erről tudomással kellett birnia, ezt a jogállapotot több mint 40 éven át tűrte: felperes részéről nem lett szolgáltatva olyan bizonyíték, melynek alapján az ingatlanra nézve vitatott tulajdonjogát meg lehetne állapítani: minélfogva keresetével el kellett utasítani. (1909 október 21. 472/909. szám alatt.) A kir. Ouria: A másodbiróság ítéletét indokai alapján és még azért is helybenhagyja; mert az, hogy az ingatlan a g—i r. k. hitfelekezeti iskola czéljaira már több mint 40 év óta szolgál, az alperes által meghatározott rendeltetésen, tehát külön, a felperes által meg nem változtatható jogczimen alapulván, ez a rendeltetésszerű használat magának az ingatlannak a felperes részéről való elbirtoklását az alperessel szemben meg nem állapítja. * * =~V. ő. Magánjogi Dtár II. 171., III. 53., 146. sz. esetekkel és a hozzárak főzött jegyzetekkel. 7*