Gottl Ágost (szerk.): Magánjogi döntvénytár IV. kötet (Budapest, 1911)

Magánjogi Döntvénytár. 85 zeti jogát fenn nem tartotta s telekkönyvileg bekebelezést sem nyert, ezt örökhagyó csak végrendeletileg hagyta elsőrendű alperesnek használatul, mely végrendeleti intézkedés azonban, mivel felperes szükségörökösnek a hagyatéki ingatlanokból használatul semmi sem hagyatott s a különben sem jövedelmező csekély értékű házi bútorok és ruhaneműn kívül a kisk. örökös tartásának biztositására mi sem hagyatott s igy kötelesrésze sértve van. De az 1148. és 1334. hrsz. ingatlan felének tulajdona is minden utóöröklés megterheltetése nélkül törvényes osztályrésze fejében a kisk. felperesnek megítélendő volt, mert törvényeink szerint a szükségörököst a hagyatékból köteles osztályrész czimén fele illeti annak, amit különben törvényes öröklés utján örökölt volna s mert jogszabályt képez, hogy a törvényes köteles osztályrész minden megterheltetés nélkül illeti a szükségörököst s igy a szükségörökös törvényes osztályrészébe szolgalom vagy utóöröklési joggal terhelt vagyont elfogadni nem köteles. Igaz ugyan, hogy a köteles osztályrész készpénzben és nem természetben adandó ki, tekintve azonban, hogy elsőrendű alperes a hagyatéki ingatlan javakat csak haszonélvezetül s utóörökléskép kapta a végrendelet szerint s különben is annak megváltására készpénzben nem ajánlkozott, a kötelesrésznek készpénzben való megfizetésére nem volt kötelezhető s csakis haszonélvezeti s utóöröklési joga volt korlátolható. (1909 április 21. 9950/909. sz.) A nagyváradi kir. tábla: Az elsőbiróság Ítéletének nem felebbezett azt a részét, melylyel az 1148. hrsz. ingatlan felének használatát meg nem ítélte, nem érinti, a per főtárgyára vonatkozó felebbezett egyéb részét megváltoztatja, felperest eziránti keresetével elutasítja. Indokok: Felperes keresete arra irányul, hogy mondassék ki, miképp L. K. végrendeletének az a része, hogy az r—i 1148. és 1334. hrsz. egész ingatlan L. P. haszonélvezeti jogával, valamint L. P. és V. utóöröklési jogával van megterhelve, felperes törvényes osztályrészét sérti s ezen ingatlannak csak felerészét terheli. A kereset jogalapja tehát az, hogy felperes kötelesrésze, mely az idézett törvénykezési szabályok szerint felét teszi annak, amit leszármazó örökösök az örökhagyó után, ennek végrendelet nélküli halála esetére örökölnének, sértve van. De felperes nem kötelesrészének megítélését, hanem a végrendelet egyes intézkedéseinek hatályon kívül helyezését kéri. Minthogy azonban felperes a végrendeletet érvényesnek elfogadja, annak egyes intézkedéseit megtámadni jogosítva nincs ; amiért is felperest keresetével a megítélt részre nézve elutasítani .kellelt. (1909 szeptember 7. 1625/909. sz.)