Gottl Ágost (szerk.): Magánjogi döntvénytár IV. kötet (Budapest, 1911)

74 Magánjogi Döntvénytár. a szerzői jog bitorlásának tekintendő s figyelemmel arra, hogy a szépirodalmi dolgozatoknak hírlapokból való átvételét a 9. §. 2. pontjának külön rendelkezése szerint is a szerzői jog bitorlásának kell tekinteni, az elsőrendű alperessel szemben a szerzői jogbitorlást meg kellett állapítani s az idézett törvényczikk 29. $-a alapján a felperes kárát a kereseti 20 K-ban állapította meg a bíróság. A pénzbüntetés kiszabása mellőztetett, mert alperes védekezésül azt is felhozta, hogy már több mint egy éve elmúlt, hogy az elbeszélés közzététetett, amely védekezés pedig lényegében elévülési kifogás. Minthogy pedig az 1884 : XVI. tcz. 38. §-ában foglalt jogszabály szerint a szerzői jogbitorlás büntethetősége a három évi elévülési időn belül is elenyészik akkor, ha a sértett fél nem lép fel három hó alatt attól számítva, amikor a vétség elkövetése tudomására jutott s erre nézve egyedül főesküjét ajánlotta fel, az 1686/1884. I. M. R. 17. §-a "szerint pedig a pénzbüntetés csakis az etekintetben feltétlenül marasztaló ítéletben állapitható meg, azt ennélfogva jelen esetben alkalmazni nem lehetett. A másodrendű alperessel szemben a kereset azért utasíttatott el feltétlenül, mert másodrendű alperes a «D.»-nek sem nem tulajdonosa, sem nem kiadója s igy azért, hogy a lap szerkesztője abban idegen szerző irói müvét, annak beleegyezése nélkül közölte, sem szándékosság, sem gondatlanság őt nem terhelheti. (1908 április 29. 7269/908. sz.) A debreczeni kir. tábla: Az elsőbiróság ítéletét helybenhagyja, indokaiból és azért, mert az összes körülményeknek az 1884 : XVI. tcz. 29. §-a alapján való mérlegelése s annak az általánosan bevett szokásnak a figyelembevétele mellett, hogy a keresetben említett tárczaczikkhez hasonló irodalmi termékek, ha azok czime alatt a közlési tilalom kitéve nincs, aggodalom nélkül reprodukáltathatnak : a kir. tábla ugy találta, hogy B. I. alperessel szemben a szándékosság vagy büntetőjogi beszámítás alá eső gondatlanság fenn nem forog, minélfogva ellene a birság akkor sem lenne alkalmazható, ha az elévülés megállapítható rvem volna ; továbbá, mert másodrendű alperesre nézve a tárczaczikk utánnyomása és közlése által az idézett §-ban említett gazdagodás ténye nem következett be. (1909 április 28. 1339/909. sz.) A kir. Ouria: A másodbiróság ítéletét abban a részében, melylyel elsőrendű alperesre nézve a pénzbüntetés mellőztetett, az elsőbirósági ítélet indokolása alapján hagyja helyben; a másodrendű alperesre nézve a másodbiróság ítélete azért volt helybenhagyandó, mert ez az alperes a «D.» czimü hírlap kiadójaként a hírlapon megnevezve nem lévén, ő a tárczaczikk jogosu-