Gottl Ágost (szerk.): Magánjogi döntvénytár III. kötet (Budapest, 1910)

u Magánjogi Döntvénytár. s a hagyományozott ingatlanok birtokba adására kötelezni kellett­Ezt meghaladó keresetével felperes el volt utasítandó, mert felperes maga beismerte, hogy néhai H. P. és neje D. A. után öröklésre hivatott anyjának férjezve volt B. I.-né törvénytelen gyermeke, hogy anyja már az A) alatti közös végrendelet tétele­kor nem élt, s igy azon családtagokat, kik után törvényes örök­lési joggal birt, lul nem élte. Igaz ugyan, hogy a törvénykezési gyakorlat szerint a tör­vénytelen gyermeket a törvényesekkel egyenlő öröklési jog illeti anyjuk \agyonában, de az csak a létező vagyonra terjed, ilyen­nek azonban a még meg nem nyilt hagyatékot tekinteni nem lehet. A törvénykezési gyakorlat pedig el nem fogadván eddig a törvénytelen gyermekekre a képviseleti rendszer alkalmazását, felperes anyja jogán a nagyszülői vagyonra törvényes öröklési igénynyel nem bír, ebből folyólag tekintettel arra, hogy felperes mint hagyományos csak a hagyományt követelheti, s avégből a hagyatéki vágjon megállapításának szüksége fenn nem forog, de ily hagyaték nem is létezik, mert az örökhagyó nagyapa még életében az egész vagyont elsőrendű alperesnek adta, felperest a nagyszülői hagyaték ellenében a neki hagyományozottakon felül támasztott törvényes osztályrész iránti igényével feltétlenül eluta­sítani kellett. (1907 május 18. 2424/907. sz.) A budapesti kir. tábla: Az elsőbiróság ítéletét helybenhagyja indokaiból és azért, mert felperes, mint az A) alatti végrende­letben megnevezett hagyományos, a hagyomány érvényesítésének útjában álló B) alatti szerződésnek a megtámadására jogosult, & mert a közös és kölcsönös végrendelet előnyének elfogadása megállapítja a házastársnak azt a kötelezettségét, hogy a közös, végrendeletnek intézkedésétől el nem térhet; id. H. P tehát akkor, amikor a közös végrendeletnek 4. és 5. pontja szerint neki hagyományozott vagyontárgyakról a B) alatti átadási szer­ződéssel rendelkezett, a közös végrendeletnek reá vonatkozó ked­vező intézkedését elfogadta ; ekként nem állolt jogában a felpe­res részére telt hagyományrendelést sem egyoldalulag megvál­toztatni. (1907 deczember 11. 6713/907. sz.) A kir. Ouria: A másodbiróság ítéletét felhívott és felhozott indokaiból helybenhagyja. * * = A Curia 79. sz. döntvénye szerint a végrendelet nélkül elhall anya hagyatékára nézve a törvénytelen gyermeknek törvényes leszármazó létezése ese­tében is van törvényes örökösödési joga. Magánjogi Dlár I. i., de nincs örö­kösödési joga anyja rokonai után, Magánjogi ütár I. 123., sem az anyai roko­nok hagyatékában anvja után képviseleti jog meg nem illeti. Magánjogi Dlár J. 135.

Next

/
Oldalképek
Tartalom