Gottl Ágost (szerk.): Magánjogi döntvénytár III. kötet (Budapest, 1910)

XXX Tartalommutató. Lap gyazó perben való eljárásra a budapesti törvényszék birói hatáskörrel nem bir .„ .... .„ .„ .„. .„ „ ._ 210 139. II. Az úrbéri ügyek viteléből származó költségjegyzék érvényesítése iránti kereset az úrbéri bíróság hatáskörébe tartozik 211 148. Az 1896 : V. tcz. alapján az ingatlanra bejegyzett szőlőfelujitási kölcsön, valamint az ily kölcsönösszeg erejéig hekebelezett zálogjog fenn nem állásának az eldöntése a rendes bíróság hatáskörébe nem tartozik. (A kir. Curia 82. sz. döntvénye.) .... _ ~ .... .... _. ~~ ~~ 225 199. Annak az eldöntése, hogy az adóhátralék erejéig bekebelezett zálogjogi követelés a felperest terheli-e és ő ellene tévesen rendeltetett-e el a a végrehajtás, nem a rendes bíróság hatáskörébe, hanem a közigazgatási hatóság hatáskörébe tartozik.. .„. ~~ — 287 '237. Annak megbirálása, hogy az egyházmegye és a megyéspüspök papjaik eltartásáról az egyházi törvények értelmében gondoskodni tartoznak-e és mily módon, a polgári bíróságok hatáskörébe nem tartozik .... 358 238. A női szerzet tagjának a szerzet ellen támasztható azok az igényei, amelyek őt a szerzetes viszonyból az egyházjog alapján illetik meg és igy az egyházjog alapján érvényesített tartási igény is, a rendes bíróságok megbirálása alá nem tartoznak __ .... _~ .... ._. 359 Illetékesség. 77. Ha bel- és külföldi vonatik perbe és az alperestársak egyikére a magyar bíróság illetékes, ugyané bíróság az 1868: LIV. tcz. 74. §-a alapján az azzal együtt perbe vonható küllöldi lakos alperesre is illetékessé válik 113 108. A törvényes házasság tartama alatt született gyermekek törvénytelen származásának megállapítása iránt indított perekben való eljárásra az 1886: XXII. tcz. 6. §-ában foglalt rendelkezés alapján az a kir. törvényszék bir illetékességgel, amelynek területén a vélelmezett törvényes atya lakhelye szerint a kiskorú gyermekek feletti gyámhatóság gyakorlására hivatott árvaszék székel, amely árvaszék bir hatáskörrel arra is, hogy a kiskorú gyermekek perbeli képviseletére a gondnokot kirendelje. (A Curia III. tanácsának elvi jelentőségű határozata.) _ 161 179. Az ügygondnok utján perbevont netán létező ismeretlen örökösök, az 1868 : LIV. tcz. 53. §. d) pontja alkalmazása szempontjából a távollevőkkel egy tekintet alá nem esnek, és perbevonásukból a rendes birói illetékességtől való eltérés tilalma nem következik .... .... 274 Í80. Annak elbírálásánál, hogy az itteni bíróság a hozzá beadott keresetre nézve bir-e illetőséggel, csak az itteni törvények lehetnek irányadók. Közömbös tehát az, hogy felperes Horvát-Szlavonországokban, hol a kereset alapjául szolgáló vasúti baleset történt, az ott hatályban lévő törvény szerint csak azon kereskedelmi biróság előtt perelhetett volna, amelynek területén őt a baleset érte „ 275 253. 1. Az 1894 : XXXI. tcz. 147. §-a Magyarországban és Horvát-Szlavonországokban községi illetőséggel biró magyar állampolgárok házasságára nézve a magyar bíróságok hatáskörének ismérvéül és alapjául a két ország területén élvezett községi illetőséget fogadta el. A házassági jog alapelveibe ütközik, hogy az egy és ugyanazon államközösségben ugyanazon állampolgárságot élvező házasfelekre nézve a két különböző jogterület bíróságai különböző jogszabályok alapján egymástól lényegesen eltérő Ítéletet hozzanak, mely szerint az egyik fentartja, a másik felbontja ugyanazt a házasságot, vagy pedig, hogy a magyar bíróságok •csak a házasfelek egyikére nézve bírálják meg azt kötelezőleg. A magyar, valamint a horvát-szlavón törvények szerint a férjétől bíróilag el nem választott nőnek jogilag nem lehet más községi illetősége, mint férjéé,